Az Anyám borogass! blog az egyik legismertebb gyermekpszichológust kérdezte nevelésről, hitelességről, az édesanya belső kríziseiről.
Vekerdy Tamás szerint nem tesz jót sem a gyermeknek, sem az édesanyának, hogy manapság az anyukák szinte mindegyike hibáztatja magát valamiért. Libby Purves Hogyan ne legyünk tökéletes anyák? című könyvét említve kijelenti:
Tökéletes anya nincs. Viszont ha képesek vagyunk a saját életünket élni, a gyerekünkkel is nagyon jót teszünk. Ebben pedig különbözhetünk egymástól, hiszen van olyan anya, aki boldogan marad otthon a kicsivel, és olyan is, aki néhány hónap múlva megőrül, mint zöld özvegy a lakótelepen, hiszen mindenkitől távol utál élni, de azért a külső elvárások miatt hősiesen kitart.
Utóbbi megoldást egyenesen hülyeségnek nevezi, szerinte ha az édesanya úgy érzi, vissza akar menni dolgozni, mindenkinek az a legjobb, ha meg is teszi azt, hiszen „a gyerek számára az a legfontosabb, hogy az anya hogy érzi magát a bőrében”. Kijelenti: nevelés nincs, csak kompetens együttélés, hitelesség. A szakember szerint a hitelesség abban nyilvánul meg, hogy az édesanya sem a férje, sem a gyereke előtt nem játssza meg magát, azt mondja, amit gondol, azonos önmagával, „ilyenkor nyugodtan lehet hibázni és tévedni”.
„Ezek szerint az anya akár három hónapos gyerekkel menjen el dolgozni, ha ő egy olyan karakter?” – teszi fel a kérdést a blog, amelyre Vekerdy egy Jung-idézettel válaszol: „Ahol élet van, ott ellentmondás van.” Véleménye szerint ha az édesanya úgy érzi, 3 hónapos gyereke mellől visszamenne dolgozni, tegye meg.
A teljes beszélgetésért kattintson ide.
