Átfogó kutatást készített a brit fiatalok szokásait vizsgáló YouGov csapata a lakosság szexuális orientációjáról. Tudják, ez nem arról szól, hogy ki milyen nemű, hanem, hogy ki milyen nemhez vonzódik elsősorban. Jól olvasták, elsősorban: az már a negyvenes években elindult Kinsey-féle kutatás során is világos volt, hogy a szexualitás nem két (homo- vagy heteroszexluális), esetleg három (homo, hetero, bi) -tényezős kérdés, inkább egy skála, amin az ember lehet csak hetero- vagy csak homoszexuális, a többség azonban valahol a kettő közt van, legfeljebb nem vallja be magának.
A YouGov-kutatás azért is rendhagyó, mert míg Kinsey és a többi tudós a kutatókra bízza, hogy belőjék a megkérdezetteket az orientációs skálán, a britek most egyszerűen hagyták, hogy mindenki elhelyezze magát. Íme az eredmények, kommentár nélkül:
– A lakosság 23 százaléka nem százszázalékosan hetero. A fiatalok körében a legmagasabb az arány:
a 18 és 24 év közöttiek 49 százaléka mondta magáról, hogy nem heteroszexuális.
– A britek négy százaléka százszázalékosan homoszexuális, azaz 19 százalék van “valahol a kettő között”. Utóbbiak többsége (összesen 15 százalék) a heteroszexualitáshoz közelebb áll, mint a homoszexualitáshoz.
Fotó: AFP
– Az egymást követő generációk egyre nyitottabbak: a hatvan felettiek 89 százaléka vallotta magát százszázalékosan hetero- vagy homoszexuálisnak. A negyven és hatvan közöttieknél már csak 81 százalék ez az arány, a huszonöt és negyven közöttieknél 67, a tizennyolc és huszonöt közöttieknél 52 százalék.
Azaz: minél fiatalabb az ember, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy a szexuális orientáció nem kőbe vésett adat, hanem egy skálán lazán elhelyezhető, sőt: változó tényezője az életnek. A kutatás azt nem mutatta ki, hogy a megkérdezetteknek konkrétan milyen tapasztalataik vannak az azonos vagy éppen az ellenkező nemmel. Inkább csak azt jelzi: sokan megengedik maguknak a nem kizárólag heteroszexuális gondolatokat, fantáziákat.
