A chipes rendszer bevezetése után sincsenek biztos adatok a Magyarországon tartott kutyákról, hiszen sok állat még mindig nincs regisztrálva. A macskák számáról pedig még kevesebbet tudni, de becslések szerint akár 3 millió cica is lehet az országban, vagyis minden harmadik emberre jut egy.
Nem vagyunk ugyan benne abban a 10 országban, ahol a legtöbb macska él, de ha az arányokat nézzük, előkelő helyen lehetünk. Olaszország a hatodik majdnem 9 és fél millió macskával. Mivel egy hazánknál háromszor nagyobb országról van szó, a mi hárommilliónk hasonló helyezést jelenthet.
Csakhogy ez nem lehet dicsőség, mert ez azt is jelenti, hogy sok a kóbor és nem megfelelően tartott állat. Sok állatbarát esik abba a hibába, hogy azt hiszi, ha egy macskának enni ad, azzal megmentette.
Tavaly írtunk Józsi bácsiról, aki túlzott macskaszeretete miatt majdnem az otthonát is elvesztette. A Macskavilág Alapítvány végül kezelésbe vette a két tucat mentett állatot, ivartalanította, beoltatta őket és jó részüknek gazdát is talált.
A szobacicákat is oltani kell
Aki igazán szereti a cicákat, az nemcsak az állat ételéről gondoskodik, hanem az egészségéről is.
Dr. Thuróczy Julianna, állatorvos professzor szerint védőoltás még a lakásban tartott cicáknak is fontos:
„Nem kell ahhoz kimennie az állatnak, hogy megkapjon egy fertőzést, a cipőn is haza lehet vinni számos kórokozót, amitől az állat megbetegszik. Ezért évente kell oltásra vinni őket. A féreghajtás pedig háromhavonta ajánlott, mert sokszor különösebb tünetek nélkül is lehet fertőzött a cica, ráadásul ezt tovább is adhatja a gazdának. Egyébként számos baktérium, gomba is átterjedhet állatokról az emberre, a jelenleg ismert, macskákat fertőző vírusok azonban nem.”
A szakember óv attól, hogy egy állatot valaki úgy kezeljen, mint egy gyermeket, mert könnyen el lehet kapni betegségeket:
„Én személy szerint nem ajánlom az állat csókolgatását, a túl szoros testi kapcsolatot, az együtt alvást sem. Viszonylag gyakori, hogy bőrgombát szerez a család a házi kedvenctől, de a Coli-baktérium és egyéb fertőzések is előfordulhatnak, ha nem mosunk kezet az állat simogatása, alomtakarítás után. A cica nyálában is rengeteg baktérium fordul elő.”
Dr. Thuróczy Julianna Fotó: Berecz Valter
A szakember szerint a macskatulajdonos kismamáknak különösen oda kell figyelniük a higiéniára, mert rájuk a leginkább veszélyes a toxoplazmózis.
“A macska emésztőrendszerében megtelepedő parazita, ha megfertőzi a terhes édesanyát, akkor egyúttal a magzatot is és számos, súlyos szövődményt okozhat. A higiéniai szabályok betartásával azonban nem kell megválnia a családnak a házi kedvenctől, de nagyobb gondot kell fordítani a kézmosásra és az állat egészségmegőrzésére is.”
Nem hagyhatjuk ki e témában ezt a vicces, de nem is oly komolytalan tájékoztatót sem:
A macska-AIDS is egyre gyakoribb betegség, de csak a cicákat támadja meg, ember nem kaphatja meg. Vérrel, testváladékkal terjed, így főleg a verekedő kandúrokat veszélyezteti. Az emberi betegséghez hasonlóan vírus okozza az immungyengeséget, utat adva más kórokozóknak. Sokáig lehet tünetmentes. Nem gyógyítható.
Fájdalmas párzás, évi három fialás
A cica és a gazda szempontjából is fontos az ivartalanítás, ami körül még vannak tévhitek.
„Míg a kutyáknál javasolt megvárni a műtéttel az első tüzelést, a macskáknál erre sincs szükség. Arra meg pláne nincs, hogy egyszer legalább fialjon az állat. Ezt sokan rosszul tudják. Sem egészségügyi, sem pszichés „haszna” nincs a fialásnak, semmilyen betegségtől nem védi az állatot a vemhesség.”
Gyakori feltételezés, hogy a párzás fáj a macskáknak, mivel a macskanászt erős nyávogás, hempergés kíséri. Ezek feltételezések.
„Az ovulációhoz, ahhoz, hogy a petesejt a tüszőből kiszabaduljon, macskánál szükség van a hüvely stimulálására, ezért a kandúr péniszén apró tüskék vannak, puhább szaruszerű képződményt kell elképzelni, de arra nincs vizsgálat, hogy ez fáj-e a nősténynek. Egy biztos, az állatok nem élvezik a párzást, ők csak a fajfenntartás céljából párzanak.”
Ez a cica is kandúrharc áldozata, elveszetette a farkát.
És ez a macskáknál igen gyakori, ezért évente háromszor is fialhatnak, alkalmanként 3-5 kölyköt:
„Tulajdonképpen februárban elkezdenek tüzelni és háromhetente újra meg újra majdnem egy éven keresztül. Két hónapig vemhesek és már a szoptatás idején is képesek újra párzani. Akár már április, június és október körül is fialhatnak. Így egy macskából akár 15 is lehet szűk egy év alatt és akkor még nem számoltuk, hogy egy áprilisban született cica, októberben már tüzelhet, vagyis a kölyköknek is születhet kölykük egy éven belül.”
Vidéken, falun ez elég gyakori jelenség, mivel kevesen ivartalanítanak, hiába is szépítenénk, sokan a kölykök elpusztításával oldják meg a túlszaporulatot vagy egyszerűen csak nem gondoskodnak az állatokról. Az így kóborrá váló cicák, legyengült immunrendszerrel, oltás nélkül gyakran betegek és sorra fertőzik a környék macskáit.
Thuróczy Julianna szerint, ha egy cica a szívünkhöz nőtt, akkor sem szabad pároztatni csak azért, hogy a szeretett állattól legyen utód. Az egyetlen vágyott kölyök testvérei ugyanis rendszerint gazda nélkül maradnak, miközben semmi nem garantálja, hogy a bújós cicánknak a kölyke is az lesz, lehet egészen más jelleme.
A menhelyek tele vannak gazdátlan állatokkal, van választék bőven. De aki állatot akar, ne feledje, hogy etetni, szeretgetni nem elég, az egészségügyi ellátására is költeni kell. És számolni kell azzal is, hogy egy cica akár 16 évet is megél, addig pedig majdnem olyan törődést igényel, mint egy gyerek. Nem lehet magára hagyni például nyaraláskor.
