Azt hihetnénk, hogy a különféle fogyókúrák és ilyen-olyan súlycsökkentő csodaszerek egyidősek az emberiséggel. Pedig nem. Olyannyira nem, hogy elég csak pár száz évet visszautaznunk az időbe, hogy lássuk, valamikor éppen az számított rangnak, tiszteletre, sőt, elismerésre méltónak, ha valaki túlsúlyos, de legalábbis jól megtermett volt. A plusz kilók nem adtak okot szégyenre, sőt, azt jelezték, hogy gazdájuk jómódú, aki megengedheti magának a kiadós ételeket, és az olyan luxusszolgáltatásokat is, mint mondjuk a hordszék.
A dolgok valamikor Sissi idején kezdtek megváltozni, aki amellett, hogy kínosan ügyelt rá, hogy rendszeresen mozogjon, saját fogyókúrát is kidolgozott. Innentől pedig már csak egy ugrás volt a 20. század eleje, amikor már jóformán mindenki saját módszerrel kísérletezett.
És a fogyókúrák népszerűsége azóta is töretlen. Még akkor is, ha menet közben jó néhányról kiderült, hogy amúgy ordas baromság. Csak így, kerek-perec, nem szépítve. Most azok közül válogattunk a Business Insider cikkének segítségével, amikről rég tudni, hogy semmit se érnek, mégis népszerűek.
1. Felejtse el a tojássárgáját…
NEM! NEM! ÉS NEM! Azért mert világszerte elterjedt tévhit, hogy a tojás növeli a koleszterinszintet, még nem lesz igaz. Ahogy azzal se jutunk semmire – pláne nem súlyvesztésre – ha likvidáljuk étrendünkből a tojássárgáját, úgyis mint a tojás “gonosz” koleszterinben leginkább gazdag részét, és csak a fehérjét fogyasztjuk, ami tiszta protein. A sárgájáról lemondani öreg hiba. Egyrészt, mert tele van tápanyaggal. (Hát a kiscsirkét is felneveli, nem?) Másrészt, mert semmi köze a koleszterinszinthez.
Képek forrása: Thinkstock
Nem hiszi? Pedig kismillió kutatás bizonyítja, hogy a világszerte elterjedt állítás, miszerint a teljes tojás elfogyasztása növeli a vér koleszterinszintjét, úgy ahogy van hülyeség. Ezen kutatások szerint a tojásnak az emberek 70 százalékánál semmilyen hatása nincs a vér koleszterinszintjére. Azoknál, akiknél mégis van, a tojás sárgája a HDL (a jó koleszterin) szintjét emelte meg.
És, ha ez még nem lenne elég érv a sárgája mellett, akkor itt van még néhány:
tele van proteinnel, egészséges zsírokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és antioxidánssal
nagy mennyiségben tartalmaznak kolint, az agy egy fontos tápanyagát, amiből az emberek 90 százaléka nem visz be eleget
erős antioxidánsokat tartalmaz, ami védi a szemeket a betegségektől
2. Kalóriaszámlálás
A táplálkozás történetének egyik legnagyobb baklövése a kalóriaszámláláson alapuló fogyókúra, mivel elhiteti a követőkkel, hogy az ételeknek csupán a kalóriatartalma, és nem a minősége az, ami számít.
Tény, hogy a különböző ételek kalóriatartalma (dobpergés) fontos, de nem annyira, hogy folyton rajta tartsuk a szemünket, hovatovább számolgassuk őket. Ha jól belegondolunk, mi emberek akkor is egészségesen és boldogan éltünk, mikor a kalóriákról még fogalmunk se volt. Arról ámr nem is beszélve, hogy a különféle ételek teljesen máshogy befolyásolják azokat a hormonokat illetve agyi területeket, amik felelősek azért, hogy mit, mikor és mennyit eszünk. És azt is, hogy mennyi kalóriát égetünk.
3. Vaj helyett margarin
Az úgynevezett “modern táplálkozástudomány” az utóbbi évtizedekben elég sokszor lyukra futott, de még egyszer sem hibáztak akkorát, mint vaj-margarin ügyben. A mainstream “szakértői” ugyanis még most is, fennen hangoztatják, hogy a növényi zsírokból, mesterségesen előállított margarin egészségesebb, mint a vaj. Miközben a vaj-margarin dillemmára inkább az is-is az adekvát válasz.
