Tizenöt évvel azelőtt, hogy belevágott volna élete legnagyobb kihívásába, az egyszerű francia postás, Ferdinand Cheval álmot látott. “Arról szólt, hogy a saját két kezemmel hatalmas palotát építek magamnak” – emlékezett vissza később, majd hozzátette, az álomról ezt követően évekig senkinek sem beszélt, mert attól rettegett, hogy ismerősei és barátai bolondnak nézik.
Képek forrása: Wikipédia/ CC BY-SA
“Kis híján el is felejtettem a dolgot, amikor 15 évvel később, munka közben kis híján hasra estem egy nagyobb kőben. Lehajtoltam, hogy felvegyem, de annyira megtetszett a színe és a formája, hogy nem dobtam el. Inkább hazavittem.” Ferdinand nem sokkal később az ilyen, és ehhez hasonló ritka alakú, formájú, színű kövekből egész gyűjteményt halmozott fel otthonában, mire nagy sokára eldöntötte, hogy az álmának megfelelően, palotát készít belőlük. Méghozzá saját kezűleg.
A Palais idéal 33 évig (1879-1912-ig) épült, mire elnyerte végleges formáját. Ferdinand legnagyobb vágya az volt, hogy halála után élete főművébe temessék, de mivel a francia törvények ezt nem tették lehetővé, a postás újabb építkezésbe kezdett. A palotához készített egy mauzóleumot, amin újabb nyolc évig dolgozott. 1924. augusztus 19-én, néhány nappal a halála után, a postást végül a Palais idéalban helyezték végső nyugalomra.
