A pánikbetegeknek, a pánikrohamokkal küzdőknek ez ismerős lehet. Az intenzív, félelemmel, szorongással, erőteljes szívdobogás-érzéssel, légszomjjal, mellkasi fájdalommal, gyengeséggel és egyéb tünetekkel együtt járó rohamok szinte bármikor rájuk törhetnek. Azonban a betegségről még mindig nagyon keveset tudunk, és sajnos rengeteg tévhit kering róla – gyakran maguk az érintettek is elhiszik ezeket. Lássuk a leggyakoribbakat!
A pánikroham valójában csak egy kis stressz
A pánikbetegeket gyakran éri az a vád, hogy valójában csak idegesek, stresszesebb időszakon mennek keresztül. Azonban a rohamok hátterében jóval több áll: a szervezetben beindul a stresszre adott válaszreakció, ám jóval erőteljesebben, mint normális esetben. Ezek az epizódok néhány pillanattól akár negyed óráig is tarthatnak. Az érintett veszélyben érzi magát, és igyekszik mindent megtenni azért, hogy a veszély forrásától elmenekülhessenek.
Kép forrása: Thinkstock
A pánikrohamtól el is ájulhatunk
Az ájulás oka tulajdonképpen a vérnyomás zuhanása, ám a pánikrohamok során a vérnyomás jelentősen megemelkedik. Bár a rohamok alatt sokan úgy érezhetik, hogy azonnal elveszítik az eszméletüket, ez valójában csak nagyon ritkán történik meg.
A pánikroham és a szorongás ugyanaz
A szorongás valójában több betegséget is takar, melyek közül csak az egyik a pánikbetegség. A szorongásos zavarokra leginkább az jellemző, hogy az érintett attól fél, valami rossz dolog fog történni, de erről a rossz dologról nem tudnak többet. Ha valakire a pánikbetegség a jellemző, akkor attól kezd rettegni, hogy mikor jön a következő pánikroham, és igyekeznek elkerülni azokat a helyzeteket, melyekben ezek előjöhetnek. Ez egy idő után akár a teljes elszigetelődéssel is együtt járhat.
Szeretné tudni, még mit tud rosszul a pánikbetegségről? Olvassa a folytatást a Házipatika oldalán!
