Nem vagyok kertész és csak szeretném, ha a hátam mögött irigykedve mutogatnának rám, fojtott suttogással zöldujjúnak nevezve, de nem, így jobb híján csak én magam nevezem annak saját magam. Ha más nem is szól amellett, hogy most elkezdem osztani az észt, elég, ha annyit elhisznek, az elmúlt években kinyírtam annyi növényt, hogy érdemes rám hallgatni.
A karácsonyi bevásárláskor három dolog biztos, hogy a kosárba kerül, ha nem is egyszerre. Ugyanez a három dolog szűk három hét múlva a konténerben köt ki, mi pedig megfogadjuk, hogy soha többé. Ez a fogadalom a következő év decemberéig tart, mikor újra nem tudunk ellenállni a mikulásvirág, a ciklámen és a karácsonyi kaktusz gaz csábításának.
Jelen sorok írója a mikulásvirággal örök haragban van, ezért nem ejt róla szót. Ott dögöljön meg, ahol van! De többet ne az én nappalimban! A karácsonyi kaktuszt és a cikláment fogcsikorgatva sikerült megszelídítenem, ezért olvasható most itt az adventi növények egyszeregye, azaz így neveld a növényedet!
A karácsonyi kaktusz sokadik reneszánszát éli, tegyük a szívünkre a kezünket, amikor nem virágzik, nem egy mutatós növény, olyan semmilyen. Ennek ellenére érdemes nevelgetni, mert gyorsan fejlődik és egyre több, sőt, egyre nagyobb virágokat hoz. Az elsőt általában akciósan, a hiperből cipeljük haza, reménykedve, visszafogottan giccses kaspóban. Akkor követjük el az első hibát, mikor a konyhapultra rakjuk, mert a lakberendezési magazinban is tökjól nézett ott ki, aztán legkésőbb a karácsonyi aprósütemények készítésénél útban lesz és más helyet keresünk neki. Másnap meg nem értjük, miért dobálta el az összes bimbót. Pont ezért, utálja, ha rakosgatjuk. Világos helyet keressünk neki, hagyjuk ott és vigyázzunk arra is, ne érje szellőztetéskor sem hideg levegő, mert azt sem viseli jól. Egyáltalán rá se leheljünk és ne is figyeljünk oda rá. Akkor megmarad.
Fotók: Thinkstock
Ne öntözzük túl – elvirágzás után se – mert parásodni fog: a bimbókat ekkor is ledobálja, a levelek pedig hervadtnak látszanak. Ha nagy a baj, és már a gyökere is rothad, átültetéssel vagy újragyökereztetéssel megmenthető. Ha vízhiányban szenved, a levelei ráncosak lesznek, állítsuk cserepestől langyos vízbe, hogy jól megszívja magát. Elvirágzás után tegyük hűvös helyre és mérsékeljük az öntözést, hogy pihenjen a növény. Nyáron kitehetjük az erkélyre (teraszra), vagy a kertbe, félárnyékos helyre. Kedveli a meleget, és bátran öntözhetjük, tápoldatozzuk. Kipróbáltam, működik: a friss halványzöld hajtásokat néha csípjük vissza, sokkal erősebb ágai lesznek.
Szeptemberben kezdjük el a pihentetést, ez azért fontos, hogy karácsonyra újra virágba boruljon: vigyük hűvösebb helyre és mérsékeljük a vizet. Ha a bimbókezdemények már látszanak, újra elkezdhetjük bőségesebben öntözni, helyezzük el végleges helyén és már ne pakolgassuk. Végül, de nem utolsósorban, ne keverjük össze rokonával, a húsvétkor nyíló kaktusszal!
A ciklámen keményebb dió. A novembertől a hiperekben árult növényeknek ugyanis nincs gumója, ezek a cserepes növények igazi, kidobásra ítélt “egytéli” növények. Ha évekig tartó virágzást szeretnénk, szánjunk rá többet és vegyünk egy cseréppel kertészetben vagy szaküzletben. Hűvös, párás helyen érzi magát jól, a legjobb helye az ablakpárkányon van, de déli fekvésnél még télen is óvjuk a közvetlen napfénytől. A gumója igen érzékeny, a mamámtól azt tanultam, ne is ültessem be egészen a földbe, és vigyázzak arra, ne érje víz. Se a gumót, se az alsó leveleket. A legjobb, ha állott vízbe állítjuk, úgy öntözzük. Mama biztos ismerte a frankót, az ő ablakpárkányán legalább tíz-tizenöt cserép ciklámen virágzott mindig, na meg százszámra a fokföldi ibolya.
Az elnyílt virágokat tőből tépjük ki a gumóból, és hagyjuk, hogy a növény visszahúzódjon. Ritkítsuk az öntözést. Néhány hét pihenés után szedjük ki a gumót, alaposan, de óvatosan tisztítsuk meg, és ültessük friss földbe. Igazán bátrak nyáron a szabadba is kiültethetik, de vigyázzunk rá nagyon, egyes lepkefajok hernyói számára a ciklámen gumója valóságos csemegének számít és megtámadhatja a szürkepenész is, esküszöm, más baja a gumónak nemigen van. Ja, de, igen. Van egy gomba, ami megtámadhatja, ettől elrothad a gumó. Ha ezeket túléli, akkor újra virágozni fog. Ha nem, új sor, nagybetű, azaz egy újabb cserép ciklámen és kezdődhet minden, elölről. Hát nem megéri?
