A válaszadók négyötöde beadatna védőoltást konkrét szituációban: külföldi utazás, fokozott megbetegedés-veszély, krónikus betegség, legyengült immunrendszer, időskor, speciális munkakör végzése. Az Ipsos Healthcare Egészségpercek friss reprezentatív kutatása szerint vegyes képet mutat a védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottság. A válaszadók segítség nélkül négy különböző vakcinát (a nők ötöt, a férfiak hármat), lista segítségével további hetet tudtak beazonosítani. Több mint a felük nem is érzi magát elég tájékozottnak. A nők és a gyermekesek informáltabbnak vallják magukat, mint a férfiak es a gyermektelen felnőttek. A férfiak 62, a nők 48 százaléka esik a nem megfelelően tájékozott kategóriába.
A 25 vakcinát felsoroló listán az influenza elleni védőoltás a legismertebb (91%). Ez a legnépszerűbb nem kötelező védőoltás a gyermekes szülőknél, akiknek a 13%-a adatta be csemetéjének az oltást. A felnőttek 32% adatta már be magának az influenza elleni védőoltást és további 27% tervezi a közeljövőben a saját részre történő beadatást. Az elutasítása is hasonló nagyságrendű (34%), ezzel kivívta a leginkább megosztó ellenanyag címet. Influenza ellen nem adatná be a védőoltást: az 50-59 éves korosztály 49%-a, a főiskolát, egyetemet végzettek 54%-a, a budapestiek 47%-a, a megyeszékhelyen élő válaszadók 49%-a, a 18 év alatti gyermek nélküliek 37%-a, a jól vagy átlagosan tájékozottak 40%-a. Ebben valószínűleg szerepet játszhat az a tény, hogy ez az oltástípus térítésköteles.
A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltás a második legismertebb (64%), és ennek a vakcina típusnak a legmagasabb a támogatott ismertsége: a lakosság további 43%-a tudta felidézni, hogy hallott már oltásról. Ahogy az influenza elleni védőoltás, úgy ez az oltástípus is térítésköteles. A gyermekek – nem kötelező – beoltásánál is másodikként jelenik meg, követve az influenza elleni vakcinát. Az élmezőnyben van a méhnyakrák elleni védőoltás (HPV) is, de a női és férfi válaszadók között szignifikáns a különbség. A hölgyeknél több mint háromszoros a tudás/tájékozottság a HPV vakcina kapcsán, mint a férfiak körében. A nőknél a spontán említés alapján a negyedik legismertebb oltástípus. A már beadott es beadni tervezett vakcinák listáján érdekesség, hogy közel háromszoros tábor szeretne hozzájutni, de valószínűleg eddig az ára jelentett akadályt. Az elutasításoknál az első nyolc között végzett.
A kutatás általános érvényű következtetése, hogy a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97%-a beadatta. A kötelező ellenszerek említési sorrendje tükrözi az életkor szerinti oltási előírásokat, a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltás kivételével, amit 18 hónapos korig kell beadatni. Ezt kevesebben kérték, mint a többi csecsemőkori oltást. A legnépszerűbb gyermekkori, kötelezően beadandó vakcinák a BCG-, IPV-, MMR elleni védőoltások. Azok, akik a védőoltásokról – saját megítélésük szerint – jól tájékozottak, tudták, milyen oltásokat kaptak gyermekeik, a nem megfelelően tájékozottak negyede nem tudta, vagy nem válaszolt. A nem kötelező védőoltások valamelyikével a szülők csupán 39%-a oltatta be gyermeket.
A legnépszerűbb nem kötelező védőoltás – a gyermekes szülők válaszai alapján – az influenza, a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás, és a bárányhimlő elleni. A jártasabbak nagyobb arányban adatták be a gyermeküknek a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltást, mint a kevésbe tájékozott társaik. Azok a válaszadók, akik egyik nem kötelező védőoltást sem adatták be gyermeküknek, domináns részben, 54%-ban voltak saját megítélésük szerint nem megfelelően tájékozottak a témában. Védőoltásoknál a háziorvos véleménye a meghatározó a válaszadók 76%-ának, de a gyermekorvos és az egyéb orvos ajánlása is befolyásoló. A védőoltásokról jól tájékozottak kisebb arányban, 68%-ban tekintik fontosnak a háziorvosi ajánlást, és számukra a védőnő véleménye fontosabb, mint az átlagosan és nem megfelelően tájékozottaknak. A saját belátásuk szerint átlagosan tájékozottak számára a háziorvos és a család javaslata meghatározóbb, mint a jól, vagy nem megfelelően informáltaknak.
A tudás és az oltási hajlandóság között van összefüggés. A védőoltásokról való vélt, egyéni tájékozottság kapcsolatban áll a beadatott és a beadatni tervezett oltások arányával! A védőoltás-edukációja révén lehetséges az emberek oltási hajlandóságának növelése, amelyre az orvosi csatornákon igénybevétele bizonyulna a leghatékonyabb információs-útnak – írta az Ipsos.
