Magyarországon éves szinten átlagosan 700-800 örökbefogadás bonyolódik, ezekből jellemzően 100-150 nemzetközi, de az arányok és a számok évente változnak – tudtuk meg az EMMI Család-és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságtól.
„Külföldi örökbefogadásra csak akkor van lehetőség, ha a gyermek hazai örökbefogadására tett intézkedések nem vezettek eredményre, hiszen a kormányzat célja elsősorban az, hogy az itthon született gyermekek magyar családokhoz kerüljenek.”
Bár az illetékes hatóság a kiskorúak származására vonatkozóan hivatalosan semmilyen nyilvántartás nem vezet, mégis megesik, hogy ez a téma szóba kerül az örökbefogadások során. Vannak, akik külön kikötik, hogy cigány származású gyereket egyáltalán nem szeretnének magukhoz venni.
Fotó: Pál Anna Viktória
Egy, a gyermekvédelem területén dolgozó, neve elhallgatását kérő forrásunktól úgy tudjuk:
A három évnél idősebb cigány gyermekek szinte egyáltalán nem kellenek a magyar szülőknek. Igen hasonló a helyzet a beteg vagy fogyatékkal élőknél. Sőt, itthon a tanulásban akadályozott gyerekeket sem látják szívesen a szülők.
Amennyiben sem a megyei, sem az országos illetékes szerv nem talál a gyermek számára megfelelő örökbefogadó szülőket Magyarországon, úgy a következő lépcső az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő Központi Hatóság. Ők intézik a nemzetközi örökbefogadást, ami szerencsés esetben néhány hónap alatt lezajlik. A Magyarországra jelentkező külföldi gyermektelen párok általában megbékélnek azzal, hogy idősebb gyermeket vagy testvéreket fogadhatnak örökbe.
A legtöbb gyerek Olaszországba kerül, de Spanyolországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Svédországban és Norvégiában is sokan találnak családra.
Forrásunk szerint a roma gyerekeket elsősorban a déli országokban látják szívesen, míg az északi területeken, Hollandiában például sok tartós betegséggel született gyereket fogadnak be. Itt ugyanis például a Down-kórosok számára széles körben kiépített alapszolgáltatás vehető igénybe, napközben ellátást és folyamatos rehabilitációt biztosítanak számukra.
A külföldre került magyar gyerekek 18 éves korukig kettős állampolgárok lesznek, és általában nem is veszítik el teljesen magyar identitásukat. A hatóság azt mondja, nagy hangsúlyt fektetnak arra, hogy a gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében ápolják nemzeti, kulturális gyökereit. Így szinte minden évben van egy-egy hazánkból elszármazott örökbefogadott gyermek, aki befogadó családjával Magyarországra látogat, és együtt felkeresik a vér szerinti szülőket, illetve az otthont, ahol éltek.
