„Keressenek munkát!”, „Nem is akarnak dolgozni”, „Ezért kellett volna iskolába járni”, „Biztos saját maga miatt került az utcára” – szokott ilyeneket mondani vagy gondolni, amikor a hajléktalanokról esik szó?
Reméljük, nem – és hogy miért, az nagyszerűen kiderül az alábbi videóból.
Orlandóban készült a felvétel, a „Hajléktalanság: gondold át” nevű kampány keretében. A videóban a helyi hajléktalan emberek egy-egy mondatot írtak magukról egy kartonlapra.
Van köztük, aki biológia szakon szerzett egyetemi diplomát, van, aki négy nyelven beszél; de egykori modelliskolás diák és a Buffalo Bills tartalékcsapatának tagja is fedél nélkül él. Különböző emberek, különböző sorsok (már csak ezért sem érdemes általánosítani) – egyedül az köti őket össze, hogy mindannyian hajléktalanok.
Az összes táblát lefordítottuk, elég tanulságosak: Robotokat építettem. / Mindenemet elvesztettem, újra akarom kezdeni. / 10 éve rendszeresen epilepsziás rohamaim vannak. / Személyi edző voltam – ha hiszed, ha nem. / Egyszer elnyertem egy baseballösztöndíjat. / Hajléktalan vagyok és VAN munkám. / Geek (kütyümániás) vagyok. / Nyílt szívműtét után lábadozom. / Siketnek születtem. / Jégtáncos voltam. / Modelliskolába jártam. / Huntington-kórban szenvedek, de nem adom fel a harcot. / 1998-tés 2000 közt a Buffalo Bills tartalékcsapatában játszottam. / A fiam és én családon belüli erőszak elől menekültünk el. / Biológia szakos diplomát szereztem a West Virginia Egyetemen. / II. stádiumú tüdőrákom van. / Le kellett mondanom a gyermekeimről, hogy megmentsem őket a hajléktalanságtól. / Hajléktalanság: gondold újra.
Most biztos van, aki azt mondja: „persze, Amerikában…”; úgyhogy gyorsan szögezzük le: diplomás, sok nyelvet beszélő hajléktalan emberek mindenhol vannak.
