Sokszor úgy érezzük, megváltozott a viszonyunk a testvérünkkel: csak ritkán találkozunk vele, általában ünnepekkor, egyébként pedig mindenki építi a maga karrierjét vagy a saját családjával foglalkozik. Ez azonban részben természetes folyamat: sokszor fizikailag is messze kerülnek egymástól az érintettek: más városba – manapság egyre többször: más országba – költöznek.
A szakértők azért megnyugtatnak: ez gyakran csak átmeneti állapot. A kötelék, ha gyerekkorban elég erős volt, akkor kibírja a nagyobb távolságokat is.
Kép forrása: Thinkstock
Van egy fázis, amikor szem elől vesztik egymást
“Van egy fázis, amikor a testvérek szem elől vesztik egymást” – mondja a müncheni fejlődéspszichológus, Hartmut Kasten, aki a Die Welt német napilap internetes változatának nyilatkozott.
Nemcsak a fizikai távolság, hanem az eltérő foglalkozások is szerepet játszanak ebben. Az sem kizárt, hogy az egyik testvér élettársa nem bírja a fivért, nővért, ezért ritkul a találkozás. A testvérkapcsolat mégsem ér ezzel véget. Kasten szerint ez ugyanis a leghosszabb viszony az ember életében – végigkíséri azt, még ha nem is akarunk tudomást venni róla.
Szinte elszakíthatatlan kötelék a közös gyermekkor, amely életre szól – szintén. A testvérkapcsolat sosem ér véget: még “fű alatt” is tovább él, ha már nincs semmilyen kontaktus, akkor is – magyarázza a családkutató. Sokakban megvan ugyanis a csírája annak, hogy újra egymásra találjon a másikkal. Ami, ha megvalósul, idős korban valódi áldás is lehet: a testvérek egymás mellé vagy összeköltöznek, egymást segítik a problémák megoldásában.
A jó gyerekkori viszony általában megmarad később is
Az újra egymásra találás nagy előnyt jelenthet idős korban Thomas Hax-Schoppenhorst szerint, aki pedagógus és a témában könyvet is megjelentetett. Sokszor más tényezők segítik az összetartozás érzésének megerősödését. Például az idősödő szülők ellátása, gondozása újra összehozhatja a családot. Ugyanakkor mindez ambivalens érzelmeket is ébreszthet. Régi sérelmek is újraéledhetnek, vagyis kirobbanhatnak az elfojtott konfliktusok. Mindez attól függ, hogy milyen volt a testvérek viszonya gyerekkorukban: akik jóban voltak egymással akkor, azok nagyobb eséllyel maradnak jó viszonyban később is.
A rossz viszonyban viszont a szülőknek lehetett nagy szerepük, akik gyakran megkülönböztetik a gyerekeiket – mondta Cordula Ziebell, aki pszichoterapeutaként foglalkozik testvérkapcsolatokkal, különösen a nővérek-húgok viszonyát próbálja “kezelni”.
