Idén nem volt tél, legalábbis olyan nem, mint amilyet a Kárpát-medencében megszokhattunk. A hőmérséklet 2,6, egyes területeken több mint három fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb tél Magyarországon. Igazi télies idővel, tartós mínuszokkal és hóval január végén és február elején alig egy hétig találkozhattunk – írja a hvg.hu.
A kullancs túlélés és alkalmazkodás szempontjából a természet remekműve, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyos időszakot. Ha az idő melegebbre fordul, a kifejlett állatok nem nézik a naptárt, akár egy 10-12 fokos januári napon is előbújnak. A kemény és hosszan tartó fagy azonban az ő állományukat is megtizedeli, következésképp az enyhe tél a számukra is kedvező hatású volt.
Kép forrása: Thinkstock
Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa szerint számokról még korai lenne beszélni, a kedvező időjárásnak köszönhetően valószínűleg ők is nagyobb számban lesznek jelen idén tavasszal és nyáron. A csípőszúnyogoknál fajspecifikus, melyik faj hogyan telel át. Egyesek imágóként a pincék falán vészelik át a telet, mások vízjárta gyepekre helyezik tojásaikat, hogy a következő évi tavaszi esők és áradások alkalmával fejlődésnek induljanak. Megint mások lárvaként, vízben várják ki a tavaszt.
Szeretné tudni, miért csípnek minket a szúnyogok? Kattintson a Házipatika oldalára!
