A ti munkahelyetekre mikor jött utoljára új főnök vagy kollega? Esetleg ti voltatok a frissítés a cégnél? Emlékeztek még az első, tapogatózó lépésekre? Kifejezetten izgalmas végignézni vagy akár résztvevőként átélni azt, amikor egy kialakult közösségbe új jövevény érkezik.
Természetesen nem kell ehhez munkahely sem, történhet ez egy családban, klubban vagy falkában is. Ilyenkor előtérbe kerül, hogy ki mennyire türelmes vagy türelmetlen, milyen szokásokat és stílust tolerál, milyen elvárásokat támaszt és minek tud (vagy akar) megfelelni, vagyis en bloc megmérettetik mindenkinek a személyisége és ez alapján szép lassan átalakulnak az addig megszokott határok és erőviszonyok, még ha minimálisan is. Ha a felekből kiálló részek nem tüskékként funkcionálnak, hanem összekapcsolódó fogaskerekek fogaiként, akkor a haladás már félig-meddig garantált – csak az irányban kell megegyezni.
Szerencsés esetben ez nagyjából békésen történik, bár ezekhez a félelmek és előítéletek nagy részét bizony le kell tennie a résztvevő feleknek. Nézzük, hogyan is megy ez, ha egy jól nevelt kutya és cica közé európai muflon-gyerek érkezik!
