Sosem tapasztalják meg, milyen egy szerető és gondoskodó család, a mező illata vagy a rohangászás a szabadban. Nem. A kizárólag állatkísérletek céljából tartott, esetenként szaporított állatok rövidke élete javarészt olyasmiről szól, mint a vérvétel, a gyógyszerkísérlet, az állandó vizsgálat és végül a boncolás. Igen, az életük a szenvedésről szól.
Arról, hogy mennyire, csak keveset tudunk, legfőképp azért, mert a laboratóriumokban folyó munka az esetek nagy részében egyáltalán nem publikus. Nem csoda, hogy a téma nagyszerű táptalaja a rémhíreknek és a városi legendáknak, amiből akad is jó néhány. Ez a most következő felvétel nem az. Legalábbis ezt állítja egy brit, a kísérleti állatok élveboncolása ellen hadakozóállatvédő szervezet, a BUAV. Meg azt is, hogy a szóban forgó, több mint hétperces videót az egyik munkatársuk készítette, miközben egy állatkísérleteket végző cambridgeshire-i laborban dolgozott.
Képek forrása: BUAV
Pár hét az élet
A Sunday Express című lap szerint a Susie álnevű nő 8 teljes hónapon keresztül dolgozott az intézményben, ahol évek óta foglalkoznak állatoknak szánt orvosságok fejlesztésével, melynek keretében időről időre állatkísérleteket is végeznek. Az állatvédő felvételei szerint a laborban élő kutyákra, macskákra, csirkékre és egyéb kísérleti állatokra rettenetes sors vár: a kölyköket már pár hetes korukban elszakítják anyjuktól, teszteket végeznek rajtuk, majd elaltatják őket. A testüket ezután felboncolják, majd a szemétre vetik.
Nem járnak jobban az anya- illetve apaállatok sem, akiket kizárólag a leendő szaporulat miatt tartanak életben: miután a kiskutyák a világra jöttek, néhány hét múlva rájuk is pusztulás vár.
Egy hónapot se várnak
A beépített állatvédő egyébként a rejtett kamerás felvételek mellett (melyet kizárólag erős idegzetű olvasóink nézzenek meg!), naplót is vezetett.
Ebből a naplóból kiderült, hogy a kölyökkutyákat és macskákat legkésőbb négyhetes korukban elválasztják az anyjuktól, hogy megkezdhessék a vizsgálatokat. Ezt követően szinte azonnal – 5 hetes kortól – el is altatják őket, ha a vizsgálat úgy kívánja. Susie 8 hónapos tartózkodása alatt a cambridgeshire-i labor 92 kölyök- és 10 felnőtt kutyát (zömében beagle-t), és legalább 15 macskát ölt meg, emellett számtalan nyulat, csirkét és patkányt is.
Az állatkísérletekre szükség van
Legalábbis ezzel védekezik a cég, miután ők is megnézték a BUAV által készített felvételeket. A Daily Mail című brit lapnak szóvivőjük elmondta, intézményükben az állatkísérleteket kizárólag a hatályos törvények által előírt keretek között végzik. Hozzátették, azt a törvény is megengedi, hogy az állatoknak szánt gyógyszereket (például kennelköhögésre vagy parvovírus ellen) forgalomba hozatal előtt élő állatokon is teszteljék. Majd zárásul elmondta, a cég egyik első számú célja az állatok jólléte.
Magyarországon alap, hogy nagy a hely, a kutyáknak játék is van
Ezt már dr. Gyertyán István mondta, aki a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségén belül működő állatkísérleti etikai bizottság vezetője, és aki részt vett a tavaly áprilisban életbe lépett állatvédelmi törvény kidolgozásában is. A szakember elárulta, Magyarországon kizárólag azok az intézmények kapnak állatkísérletre engedélyt, amelyek első körben teljesítik a szigorú feltételeket: nagy és kényelmes férőhelyek, a rágcsálóknak rágnivalót, fészekanyagot, a kutyáknak játékokat is biztosítani kell.
A szakember elmondta, az intézmények többsége nem egy kísérletre, hanem kísérletsorozatra kér engedélyt, melyhez csatolniuk kell egy ártalom-haszon elemzést, ami alapján a bizottság dönt. Hozzátette, arra törekszenek, hogy a kísérletek során a lehető legkevesebb állatot használják fel, és hogy a lehető legkevésbé terheljék őket.