Nagyváradon születtem, 1973-ban. Gyermekkorom ebben a partiumi Párizsban telt, de mai napig szívesen térek vissza Szent László királyunk városába, mely az irodalmi életnek is oly fontos színhelye volt a 20. század elején. A sors úgy hozta, hogy 1988-ban átléptünk szüleimmel egy akkor még nehezen átléphető határvonalat, Debrecenbe áttelepülve. Azóta sokminden köt e különlegesen zárt, de mégis valahol bensőséges városhoz is, melynek érintése számomra második otthonommá vált. Érettségi után Budapest következett, a világ kapuja kitárult előttem a jogi egyetem, majd különböző művészetek révén a keresztény teológia, és az egyetemes spiritualitás irányába. Néhány évig nemzetközi joggal foglalkoztam, leginkább kisebbségvédelmi területen, amit erdélyi gyökereim felé érzett felelősségvállalásom ösztönzött. Mindeközben párhuzamosan filmesztétikai tanulmányokat is folytattam, de teológiai tanulmányaimmal életem elérkezett a számomra legfontosabb kérdéshez: földi otthon mellett az égi otthon kereséséhez. Ezt az utat mindezidáig átszőtték a művészetek is felfelé és befelé irányuló- irányító erejükkel. 2006-ban alapítottam meg a Láthatatlan Színházat (www.jelenletmuhely.hu), a Látás Redukciójával történő Dramatizálás módszerét használó, pszichodráma és bibliodráma területén működő önismereti színházat, amelyben lelkészi, lelkigondozói és dramatikus hivatásaimat mind meg tudom élni, mások lelki és szellemi útjának támogatásával.
