Három történet. Három főszereplő. Három sors, ami valahogy, valamiért egyszer és mindenkorra összefonódott itt Magyarországon, a Család utcai Kisállatrendelőben. Ahogy az a rendelő Facebook-oldalán közzétett könnyfakasztó posztból kiderült, a történet akkor kezdődött, amikor a 13 éves vadászkutya, Rada megsüketült, és gazdája állatorvoshoz vitte, hogy elaltassa.
Csakhogy az orvosnak volt egy magyar felesége, neki pedig egy itthon élő bátyja – egy kedves, nagydarab ember nevezzük T.-nek – aki nagy kutyabarát. A kiöregedett vadászkutya így hamarosan Magyarországra érkezett, új gazdijához, akivel horgászni, csónakázni és békázni járt. “Ahogy ez egy kiöregedett, jó kutyának jár.” Később egy rutinellenőrzés során kiderült, Radának lépdaganata van. Azonnal megműtötték, majd a belső vérzés miatt nem sokkal később mégegyszer. Ekkor már gyakorlatilag élet-halál között lebegett, az egyetlen lehetősége a vér volt, egy másik kutyától.
Itt jött a képbe a hat év körüli, vak vizsla, Brúnó, akit állatvédők hoztak be a rendelőbe. A fegyelmezett, kedves kutyának, aki bármire kapható volt egy kis simogatásért nem sok esélye volt az örökbefogadásra: túl komoly felelősséget és terhet jelentett volna bárkinek is, aki magához veszi. Miután Radát megműtötték, és vérdonorra volt szüksége, a jóságos Brúnó lett az. Jóindulatával és nyugalmával segítette a munkát. Hang nélkül tűrt. Sok vért adott, majd visszament a helyére, hogy várja azt a valakit, aki hátralevő éveit igazi gazdaként megszépítheti.
…és végül a harmadik történet
A kép illusztráció
Kép forrása: Thinkstock
A vérátömlesztés után pár nappal Rada hazamehetett, megkapta az esélyt a folytatásra. Ugyanezen a napon nem csak őt, de donorját, Brúnót is nagy öröm érte: végre saját családja lett. Új otthonában egy társat is kapott, egy másik kutyát, akivel az első pillanattól kezdve testvérként élnek együtt. Szeretik, óvják egymást. Boldogok.
Még valami.
Aki Brúnót – új nevén Vándort – örökbe fogadta, nos, ő egy kedves, nagydarab ember. Nevezzük T.-nek.
