Amikor a terhességének 19. hetében az esküvői fotósként dolgozó Alexis Fretz vérezni kezdett, nem esett pánikba. Aggódott, persze, hogy a vér esetleg bajra utal, ezért óvatosságból felhívta nőgyógyászát. Az orvos azt mondta neki, nézesse meg magát az ügyeletes orvossal. Csak a biztonság kedvéért.
A 30 éves, kétgyermekes édesanya és férje azonnal elindult az Indianaban lévő Kokomo kórházba. Mire a váróteremig értek, Alexisnak alhasi fájdalmai voltak, de még reménykedett. „Este hatkor az egyik ápolónő megitatott velem három pohár vizet, megkért, hogy készüljek elő az ultrahangra és elment. Bekapcsoltam a tévét a kórteremben, kicsit bosszankodtam is, hogy mire a kezdődő sorozat feléhez érek, már megyek is vizsgálatra, de nem féltem.”
De sokáig nem jött senki. Alexis fájásai folyamatosan erősödtek és mire a sorozat véget ért, már tudta, nemsokára szülni fog. Az ápolók végül 7 órakor vitték ultrahangra. Alexis elmondása szerint a fájások között ekkorra már nem volt szünet: „az egyik elmúlt és jött a következő. Nem akartam erre gondolni, de a szívem legmélyén tudtam, hogy el fogom veszíteni a gyermekem.
Nem sokkal később az orvosa is közölte vele a rossz hírt, hogy bármit tesznek is ellene, szülni fog. A kisfia, akit Alexis Walternek nevezett el háromnegyed 10 előtt pár perccel született meg. „Az orvosok átadták nekem, miután elvágták a köldökzsinórt. Ekkor már teljes szívemből zokogtam, de még így is láttam, milyen gyönyörű gyerek Walter. Tökéletes volt. Csak öleltem, figyeltem a szívverését, számolgattam a kis ujjacskáit. Ha még néhány hétig fejlődhetett volna, lett volna esélye a túlélésért harcolni” – mondja az édesanya, aki először azért írta le történetüket, hogy a városban, ahol élnek, ne kelljen mindenkinek egyesével elmesélnie.
Képek forrása: F2 Photography
Nem akart képeket
Hiába fotós, Alexis nem akart képeket, úgy hitte, nem bírja elviselni a fájdalmat. Végül a férje győzte meg, aki ezután csodálatos képeket készített feleségéről és kisfiukról, Walterről. „Boldog vagyok, hogy Joshua rábeszélt” – nyilatkozta később a nő, majd hozzátette, büszke rá, hogy kisfia alig pár percig tartó élete alatt több embert érintett meg, mint azt el tudta képzelni.
A képek és a család története ugyanis azóta bejárta a világot. „Számtalan levelet kaptunk. A többség nagyon pozitív, sokan írják, hogy álmukba se gondolták volna, hogy egy 19 hetes magzat már ilyen fejlett. Ám ami ennél is fontosabb, a történetünk végre rávette az bloggereket, az orvosokat, a családokat és az anyákat, hogy beszéljenek. Hogy beszéljenek a vetélésről, a gyászukról, a fájdalmukról, az aggodalmaikról. Számomra ez a legfontosabb.”
