Az ünnepi szokásrend kialakulása egybeesik az úgynevezett kis jégkorszakkal, amikor jóval hidegebbek voltak a telek, és a csapadék nagyobb része hó formájában érkezett november végétől március végéig. Európa klímája lassan melegedett és csapadékosabbá vált Krisztus születésétől számítva az 1200-as évekig – írja az Origo.
Újabb háromszáz év alatt viszont jelentősen hidegebbre fordult az éghajlat Európában, a lehűlés első mélypontját 1650-ben érte el. Sokkal több hó hullt, mint korábban, és jóval több hónapig borította a tájat, mint manapság. A legfrissebb klímamodell-számítások arra utalnak, hogy unokáinknak már egyre nehezebb lesz megérteniük, miért nosztalgiázunk a régi, havas karácsonyok miatt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál végzett, speciálisan a Kárpát-medence földrajzi-légköri viszonyait leíró modellek szerint a 21. század közepéig nyáron 1,4–2,6, illetve ősszel 1,6–2,0 Celsius-fokkal lesz átlagosan melegebb, mint amilyen 1961–1990 között volt a klíma. A jövőben is lesznek hűvösebb évek és évszakok – tehát télen nem váltja fel teljesen a havat az eső – de inkább a jelenleginél melegebb hőmérsékletek lesznek jellemzők. Lassan visszatér a kora középkori meleg: a karácsonyfa marad, de a vastag hóban már nem lehetünk annyira biztosak.
