Az Európai Bizottság támogatásával készült és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi kutatásain alapuló jelentés szerint Magyarországon százezer lakosra vetítve évente 165,2 nő és 316,1 férfi hal meg rák következtében. A betegség Mexikóban, Finnországban, Japánban és Svájcban szedi a legkevesebb áldozatot. Mexikóban évente 84,9 nő és 100,6 férfi hal meg százezer lakosra vetítve.
Bár a rákos betegek túlélési esélye az elmúlt húsz évben a legtöbb OECD-országban javult, mégis évente 7,6 millióan halnak meg a betegség következtében, a demográfiai fejlődés miatt pedig ez a szám egyre növekszik. Az előrejelzések szerint 2030-ban már évente több mint 13 millió halálos áldozatot szedhet a rák.
“A tagállamok nem kezelik olyan jól a rák problémáját, mint ahogy kellene. Az ápolás színvonalának javításával, a várakozási idő lerövidítésével és hatékonyabb forrásmenedzsmenttel az OECD országaiban a halálesetek egyharmadát meg lehetne akadályozni” – olvasható a tanulmányt bemutató sajtóközleményben.
“A rák nagy kihívás marad. Az OECD tagországaiban évente több mint ötmillió új beteget regisztrálnak, ez százezer lakosra átlagosan 261 esetet jelent. A rák a halálesetek egyharmadáért felelős – állapítja meg az OECD.
A jelentés szerint nagy szükség van a rák kezeléséhez szükséges megfelelő eszközök biztosítására. Országonként eltérő az az összeg, amelyet átlagosan egy-egy beteg gyógyítására fordítanak: az Egyesült Államokban évente 400 dollárt (85 ezer forintot), Törökországban pedig mindössze 32 dollárt (6800 forintot).
Későn kezdik el a kezelést?
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.júniusban felmérése szerint annak ellenére, hogy a rosszindulatú daganat felfedezése után fontos minél hamarabb megkezdeni a szükséges kezelést, a válaszadók csaknem fele (49 százalék) szerint ehhez Magyarországon több mint két hónapra van szükség. A kutatást azért végezték, mert egy hasonló daganatos kockázati értékkel rendelkező EU-országhoz képest Magyarországon tízszeres a rákos betegségek következtében elhunytak aránya.
