Ismerjük meg az ellenséget közelebbről
A zsírok – olajokkal összefoglaló néven lipidek – a szervezet legfontosabb energiaraktárait jelentik – írja a Házipatika.com.
Ahogy a fehérjék aminosavakból és a szénhidrátok cukor-alegységekből állnak, a lipidek is alegységek kombinációjából épülnek föl. Állnak egy glicerinmolekulából, mely egy kis “horgot” képez, és erre a kis “horogra” három nagy szénatomszámú zsírsav (általában palmitin-, sztearin-, vagy olajsav) tud csatlakozni. Szakszerűen megfogalmazva a neutrális zsírok a glicerinnek nagy szénatomszámú zsírsavakkal alkotott észterei.
A szervezetben legnagyobb mennyiségben az ún. zsírszövetben találjuk a zsírokat. Ez a szövet lényegében szervezetünk raktárjaként funkcionál. Két fajtája van, melyek közül a fehér zsírszövet az elterjedtebb. Ez kötőszövetből képződik, benne a zsírfelhalmozó sejtek megnagyobbodtak, belsejüket szinte teljesen kitölti a zsír, így a plazma és a sejtmag a sejtek peremére szorul. Ez a szövet vastag réteget képez a bőrben és a bőr alatt.
Még a legsoványabb embernek is vannak zsírpárnái a tenyerén, talpán és fenekén. Ezen kívül a belső szervek kötőszövetes burka is tartalmaz zsírt, sőt még az izmokban is van változó mennyiségű zsírszövet.
A barna zsírszövet a téli almot alvó állatoknál lényeges, emberben csecsemőkortól csökken a mennyisége, leginkább a lapocka környékén találhatunk belőle valamennyit. Feladata újszülött korban a hőveszteség elleni védelem.
Mire jó?
A lipidek építésre és elégetésre egyaránt alkalmasak. A sejthártya lipidtartamától függ, hogy a sejt meg tudja-e őrizni külső burkának szervezeti és működési egységét. Azaz lényegében minden sejtünk felépítéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül – mint már említettük – a lipidek lebontásából nyer testünk jelentős mennyiségű energiát: kétszer annyit, mint a szénhidrátok és a fehérjék lebontásakor.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a zsírok jó hőszigetelők és mechanikai védő szerepük is jelentős. Egyfajta védőburkot képeznek legfontosabb szerveink, testrészeink köré: szó szerint kipárnáznak, hogy megóvjanak a környezetből származó ütésektől, lökésektől, rázkódásoktól és egyéb mechanikai behatásoktól, valamint megakadályozzák testünk kihűlését.
Miért haragszunk rá?
A túl sok, főleg állati eredetű zsír fogyasztása nemcsak elhízáshoz, hanem azzal összefüggő, illetve attól független, de mindenképpen súlyos megbetegedésekhez vezethet. A túl sok állati eredetű zsiradék koleszterintartalma és telített zsírsav tartalma szív-és érrendszeri betegségeket okozhat, növelheti a szívinfarktus kockázatát.
Egyes daganatos betegségek és a cukorbetegség további káros következményei lehetnek annak, ha a zsírokkal túl közeli barátságba kerülünk. Nélkülük azonban nem tudunk élni: így legjobb, ha megtaláljuk az arany középutat velük való-gyakran ellentmondásos- kapcsolatunkban.
