Pedig, ha korán felismerik, akkor a károsodásokat akár el is kerülhetnénk. Csakhogy a 2-es típusú diabéteszt, ami az életmódunk és a folyamatosan terjedő elhízás miatt egyre többeket veszélyeztet, nehéz kiszúrni. A tünetek nem egyértelmúek, sokan évekig élnek a betegségükkel anélkül, hogy megvizsgáltatnák magukat egy orvossal.
Egész pontosan a betegek 37 százaléka, ami nagyon sok. Náluk például már jelentkeznek többek között a szemészeti problémák, amik szélsőséges esetben vaksággal is végződhetnek. Ezzel szemben az 1-es típusú cukorbetegség esetében a felismerés könnyebb: a tünetek – sok vizelet, fogyás, szomjúság – kifejezettebbek, a betegség gyorsan, mindössze néhány hét, hónap alatt kialakul.
Sokan vannak, csak nem tudják
Arról, hogy ma Magyarországon mennyi cukorbeteg él, nincsenek pontos adatok. A legfrissebb – a betegségre vonatkozó – statisztika 2005-ben készült, eszerint akkor több mint félmillió magyar szenvedett cukorbetegségben. A számuk az eltelt időben minden bizonnyal nőtt, együtt azokéval, akik már a cukorbetegség előszobájában járnak vagy betegek, csak nem tudnak róla.
2005-ben összesen 2,5-3 millióra volt tehető azoknak a száma, akik érintettek lehettek a betegségben. És mintha ez önmagában nem lenne elég figyelemre méltó, az utóbbi években folyamatosan, ráadásul drasztikusan nőtt a gyermek betegek, és a terhességi cukorbetegségben szenvedő várandósok száma is.
Miért?
Hiába az évtizedek óta tartó vizsgálatok, a szakemberek mind a mai napig sem tudják biztosan, mi állhat a diabétesz hátterében. Az 1-es típus esetében az orvosok csak feltételezik, hogy örökletes tényezők, vírusok és autoimmun betegségek állhatnak a háttérben. A 2-es típus esetében valamivel jobb a helyzet: bár az okot ebben az esetben sem tudják biztosan, vannak bizonyos tényezők, melyek előrevetíthetik a betegség későbbi kialakulását.
Ezek a tényezők többek közt: az életmód, a stressz, magas vérnyomás és az elhízás.
Fogalmunk sincs róla
Annak ellenére, hogy a cukorbetegséget már az időszámítás előtti 2. században megjelent egyiptomi Ebers-tekercsek is említik, vagyis annak ellenére, hogy évszázadok óta ismerjük, a köztudatban ma is rengeteg tévhit kering a betegség körül. Ilyen például, hogy a betegséget a túlzásba vitt édességfogyasztás okozza, vagy az, hogy a cukorbeteg a diagnosztizálása után soha többet nem ehet édességet. Ezekről – és a tévhitek cáfolatairól – ide kattintva olvashat bővebben.
Június 27-e vagy november 14-e?
A cukorbetegek világnapját először 1991. június 27-én tartották meg a WHO javaslatára. 2006 decemberében az Egyesült Nemzetek Szövetsége elismerte, hogy a cukorbetegség egy krónikus, legyengítő, költséges betegség, és a Diabétesz Világnapot egyben az ENSZ hivatalos világnapjai közé sorolta.
November 14-ét jelölték meg a világnap új időpontjának, ezen a napon van ugyanis az inzulin felfedezőjének, Frederick Banting születésének évfordulója.
