A D-vitaminról manapság sok szó esik, különösen, mióta Magyarországon is többszörösére emelték az ajánlott fogyasztási mennyiségét. Még a paleolit táplálkozás magyarországi pápája – az egyébként matematikus és pszichológus végzettségű -, Szendi Gábor is külön könyvet szentelt a témának. Mindez csalhatatlan jele annak, hogy a D-vitamin kérdése továbbra is az érdeklődés kereszttüzében marad.
A manapság beszédtémává vált D3-vitamin elnevezése tudományosan téves, hiszen egy hormonszerű anyagról van szó, amelynek szép magyar neve is van: kolekalciferol. Élettani jelentősége abban áll, hogy számos, alapvető anyagcserefolyamatban szabályozó szerepet játszik a csontképződéstől kezdve a tápanyaglebontáson át az inzulintermelésig. Serkenti az idegsejtek regenerálódását. hatással van az izomműködésre és az immunrendszerre, több hormon szintjét képes befolyásolni. Nagyon hosszú listát kellene írnom, ha el akarnám mondani, testünk mely folyamataiban játszik kulcsszerepet a D3, ráadásul sokat ezek közül még a kutatók is csak mostanában derítenek fel vagy sejtenek meg.
A kolekalciferolt azért hívják napfényvitaminnak, mert a szervezet maga is képes létrehozni egy saját magunk által megtermelt koleszterinszármazékból a nap UV-B sugárzásának hatására. Ezenkívül természetes formában főleg tengeri halakból és herkentyűkből juthatunk kolekalciferolhoz.
A D3 jelentőségét, úgy látszik, nem lehet eltúlozni. Hiánya csontritkulást, reumás ízületi gyulladásokat, cukorbetegséget, szívelégtelenséget, magas vérnyomást, érelmeszesedést, mell-, illetve vastagbélrákot okozhat, növeli a sclerosis multiplex kialakulásának az esélyét is. És ez a lista sem teljes…
Szeretne még többet tudni? Kattintson!
