Nagyszabású ünnepséggel kezdődött meg a kínai Hangcsou város kampánya, melynek célja, hogy megtalálják napjaink Marco Polo-ját. A modern utazót a négy legnépszerűbb közösségi oldalon keresztül keresik, tehát bárki beszállhat a versenybe. (Akit érdekelnek a részletek, kattintson ide.) Ez az első alkalom, hogy Kína ezeken az online platformokon keresztül indít el egy kampányt. A sikertől függően a jövőben akár más kínai városok is bemutatkozhatnak hasonló módon turisztikai célból.
Munka vagy szórakozás?
A „Legyél te a modern Marco Polo” című program egyébként több részből áll, különösen érdekesnek tűnnek az online versenyrészek, (Kínai nevem, Hangcsoui menüm, ruhám és szerelmi történetem). Marco Polo 1298-ban írta meg útirajzát és rendkívüli hatással volt az európaiakra. A cél most is az, hogy a világ tudja meg, Hangcsou modern, élhető, Ázsiát jól reprezentáló város.
A verseny győztese tizenöt napot tölthet a Kína tíz legszebb városa közt számon tartott Hangcsouban, hogy megismerje a kínai életstílust, a város történelmét és kultúráját. Tea, selyem, kínai orvoslás, harcművészet vár rá. És egy intenzív képzés, mielőtt Hangcsouba menne.
Mindehhez jár még negyvenezer euró (körülbelül tizenkét millió forint) „fizetés” és Hangcsou tradicionális értékeit tükröző ajándékok. Cserébe a város csak annyit vár, hogy a nyertes ossza meg a világgal a náluk szerzett felejthetetlen élményeit egy saját készítésű videó segítségével. Mint a város utazó nagykövete készítenie kell egy online-reklámot is.
Az egyik kínai szóvivő szerint ez az utazás megváltoztathatja a győztes életét, „talán megtalálja a belső békéjét” mondta.
A legboldogabb kínai város
A velencei Marco Polo a tizenharmadik század végén járt Hangcsouban és feljegyzései szerint „minden kétségen felül a világ legkifinomultabb és legnemesebb városának” tartotta. Különösen az asszonyokat, kerteket és templomokat dicsérte.
A Hong Kong Baptist University legutóbbi felmérése alapján a „tíz legboldogabb kínai város” aktuális listáját ismét Hangcsou vezeti. Itt a legkényelmesebb a mindennapi élet, legjobb az oktatás, a lakhatás körülményei, legszebb a környezet. Lakói a világ mennyországának nevezik városukat, sőt egy kínai mondás szerint „az égben a mennyország, a földön Hangcsou”.
A város a Jangce folyó deltájának középpontjában, a tengerparton helyezkedik el. A folyón ötszintes, Mississippi-stílusú hajók járnak. Itt van a hetedik században épült, északról induló Nagy Csatorna déli végpontja, mely arról is híres, hogy ez a világ leghosszabb csatornája. Hangcsou ezért is kapott már korán kulcsszerepet a kereskedelemben és a kultúrában.
A város szíve a Nyugati tó, a világörökség része. A félig természetes, félig mesterséges tó olyan fontos szerepet játszik az ország történelmében, hogy még az egyik bankjegy hátán is látható. Évszázadok óta inspirálja az ázsiai tájépítészeket. A hatalmas vízfelületen templomok, teaházak, pagodák, pavilonok tükröződnek. Ilyenkor tavasszal a cseresznye- és barackvirágzás idején kiváló háttere az esküvői fotóknak.
Hangcsout a tea fővárosának tartják, mert természeti adottságai a termelésre különösen alkalmasak. Hagyományai szorosan összekapcsolódnak a több évezredes kínai orvoslással. A legöregebb kínai gyógyszerkészítési módszerek is innen származnak. A környező hegységekben tucatnyi védett területet találunk.
Hangcsou és Budapest
1999-ben még úgy tudtuk, hogy Hangcsou és a mi fővárosunk testvérvárosok. Mára ez az emlék csupán a wikipedia oldalain lelhető fel, igaz ott több nyelven is. Az biztos, hogy tavaly óta Pekinget még mindig Budapest testvérvárosai közt tudhatjuk.
De hová tűnt Hangcsou? És miért? Talán a mostani médiafigyelem hatására Budapest is feleleveníti a régi testvérvárosi kapcsolatokat Hangcsouval és tanul a kínai várostól, hiszen van mit.
