A tanulmány készítői nyolc évig átfogóan vizsgálták a houstoni levegőminőségre vonatkozó adatokat és a helyi sürgősségi orvosi szolgálatnál (EMS) ez idő alatt regisztrált, több mint 11 ezer kórházon kívüli szívmegállásos esetet.
Az EurekAlert című tudományos portál tudósítása szerint a szakemberek közvetlen összefüggést találtak a hirtelen szívhalálos (OHCA) esetek és a finomszemcsés anyagok – 2,5 mikrogrammnál kisebb szálló részecskék –-, valamint az ózon magas koncentrációjának való kitettség között. Az eredmények alapján a szálló por koncentrációjának két egymást követő napon át való, 6-6 mikrogrammnyi növekedésével 4,6 százalékkal emelkedett a szívmegállásos esetek kockázata, elsősorban azoknál, akik már létező – és nem is feltétlenül szívvel összefüggő –- egészségügyi problémával küzdöttek.
Az ózonkoncentráció minden 20 milliárdod térfogatrésznyi növekedésével szintén emelkedett a hirtelen szívmegállás kockázata, méghozzá 4,4 százalékkal. A férfiak, az afroamerikaiak és a 65 évnél idősebb emberek esetében volt a legmagasabb a kockázat.
A vizsgált esetek mindegyikében mellkasi kompressziót alkalmaztak az EMS szakemberei. A tanulmány készítői szerint az esetek több mint 90 százaléka a páciens halálával végződött. Mint hozzátették, az esetek többsége – 55 százaléka – a forró nyári hónapokban történt.
A szakemberek a nitrogén-dioxid-, a kén-dioxid- és a szén-monoxidszint hatásait is vizsgálták, ám az eredmények szerint semelyik sem volt összefüggésben az OHCA-s esetek előfordulásával.
