Ez a belső zűrzavarból, félelmekből és vágyakból eredő, gyakran zavarba ejtő világ azonban az alváskutatók szerint hétköznapi életünkben gyökerezik. Matthew Wilson, az MIT idegtudósa, a New York-i Tudományos Akadémia konferenciáján elmondta, hogy a gondolkodás szerkezete és tartalma nagyon hasonlít az álmok szerkezetére és tartalmára, ezért valószínűleg mindkettő ugyanannak a gépezetnek a terméke.
Wilson elmagyarázta, hogy az agyunk a tudatos tapasztalatok révén működik. Ezek során az agy ugyanazokat a napközben alkalmazott neurológiai mechanizmusokat alkalmazza az éjszakai belső világ múltjának, jövőjének és más aspektusainak vizsgálatára. A memória ennek a belső világnak a megtestesülése. “Amire emlékszünk, az az álmok eredménye, nem pedig fordítva” – mondta a szakértő.
Előadótársa, Erin Wamsley, a Beth Israel Orvosi Központ kutatója a Current Biology folyóiratban megjelent korábbi kutatásában kimutatta, hogy azoknak a kísérleti alanyoknak, akik a nem-REM alvás szakaszába lépve álmodtak arról a videojáték labirintusról, amellyel néhány órával korábban játszottak, drámai mértékben javult a teljesítménye a játékban azokhoz képest, akik nem álmodtak a labirintusról, illetve akik ébren gondolkodtak a labirintusról. Bár ez a kísérlet az alvás nem-REM szakaszára összpontosított, a tanulás Wamsley szerint az összes alvási szakaszba beépül.
Ha szeretne még többet megtudni, kattintson ide.
Forrás:
Még a legfurcsább álmok is a valóságban gyökereznek (Házipatika)
