Először is, hadd mondjam el, mi, itt a Hír24 szerkesztőségében – gyors tisztelet a kevés kivételnek – nem vagyunk klasszikus értelemben vett konyhatündérek. Persze felismerjük a konyhát, a lábosokat, a fakanalat, sőt jó barátságban vagyunk a hozzávalókkal is, és ha nagyon muszáj – de tényleg csak akkor – rittyentünk is belőlük valamit. Csakhát az a valami egyáltalán nem beszél hét nyelven…
Épp ezért meresztettünk nagy szemeket, amikor kiderült, hogy az éves csapatépítésünket egy főzőiskolába szervezték. Még azok is csodálkoztak, akik már régóta remekül főznek: nem értették, hogy lehet csapatépíteni egy olyan, elvileg magányos művésztevékenység közben, mint a főzés. Pedig mint kiderült, lehet. De még mennyire!
Fotó: Kummer János / Hír24
Trendi és „szexi”
Mint megtudtuk, a főzőiskola ma már éppen ugyanolyan programlehetőség, mint a színház, a mozi, vagy egy jó kis iszogatás a barátokkal: izgalmas és felejthetetlen élményt nyújt minden résztvevőnek. Épp ezért ma már lány- és legénybúcsúkat, szilveszteri és szülinapi mulatságokat, sőt még villámrandikat is szerveznek a főzés köré, mert az ételnek az elkészítése is (és nem csak az elfogyasztása) igazi társadalmi esemény, ami közelebb hozza az embereket.
Nos, hát ezért mentünk. Hogy közelebb hozzon minket egymáshoz.
Szerencsére a kezdeti „jujj, mit fogok csinálni”, „nem is tudok főzni” izgalom már az első pillanatban köddé vált. Hasznos teendő ugyanis mindenkinek jutott: a Gastropolis vezető szakácsai, vagyis a mestereink két pillanat alatt felosztották a szerkesztőséget leves-, főétel- és desszert-csapatra és kiadták a feladatokat, amit menet közben egy előre kikészített recepten is nyomon lehetett követni.
Fotó: Kummer János / Hír24
Miközben készült a lasagne-tészta, pirult a fenyőmag és aprítódott a hagyma, előkerültek a teli borospoharak, no és az ősrégi, elfeledettnek hitt történetek először a főzésről, meg aztán minden másról is. A csapatok közt is nagy volt a jövés-menés, bárki segíthetett bárkinek, így gyakorlatilag pillanatok alatt egyetlen nagy zsizsegő bollyá változtunk.
A közös főzőcskét végül az koronázta meg, hogy együtt fogyasztottuk el, amit alkottunk. Mondanom se kell, hogy csordultig teli szívvel – és persze gyomorral távoztunk – tele élményekkel, amit még jó pár nappal később is emlegettünk.
Még több információt talál a Gastropolis főzőiskola oldalán.
