Az ötlet, hogy a boldogságnak legyen nemzetközi napja, egy kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát azért, hogy mérhetővé tegye az ország lakosságának jólétét. Mindezt azért, mert szerintük az sokkal árulkodóbb, mint a bruttó hazai össztermék.
Mivel a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, ezért csütörtökön az ENSZ közgyűlés is foglalkozott a kérdéssel és konszenzussal elfogadott határozatában március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította.
Az ENSZ naptárában egyébként már 120 nemzetközi- vagy világnap szerepel, kezdve a vidéki nők napjától (október 15.) a dzsessz (április 30.) és a vándormadarak világnapjáig (május 14./15.)
