Még a diszpécsert is meglepte, milyen összeszedett és higgadt volt a vonal másik végén az a kislány, aki mentőt hívott. A 4 éves Grace Varley azután nyúlt a telefonért, hogy öccse, Myles félrenyelt és fuldokolni kezdett egy falat csirkétől.
Aznap a New York-i gyerekekre éppen nagymamájuk vigyázott, aki a fuldokló kisfiút látva sokkot kapott, és ahelyett, hogy mentőt hívott volna, hisztérikus állapotban az udvarra rohant, és segítségért kiáltozott. Mindeközben Grace – ahogy azt az óvodában megtanulta – tárcsázta a 911-et, és aprólékosan tájékoztatta a diszpécsert, mi a vészhelyzet.
A kislány állítólag végig megőrizte a hidegvérét, amivel megmentette testvérét is. Szerencsére azóta a kisfiú is sokkal jobban van.
Milyen a jó segélyhívás?
Nem győzik hangsúlyozni a szakemberek, hogy akár egy élet is múlhat azon, hogy hogyan hívjuk a mentőt. Épp ezért, még a krízishelyzetben is próbáljunk összeszedettek és érthetők maradni, és mindenképp mondjuk el a diszpécsernek a következőket:
1. Hol történt a baleset? (Pontos cím, ha nehéz megközelíteni, arról is szóljunk)
2. Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: elgázolták, összeesett, rosszul lett)
3. Hány sérült, beteg van?
4. Milyen sérülés, tünet, panasz észlelhető? (fullad, nyugtalan, elkékültek az ajkai, szédül…)
5. A bejelentő neve és telefonszáma
6. Várjuk meg, hátha lesz a mentésirányítónak esetleg kérdése, és csak ezután tegyük le a kagylót.
