Az évek múlásával mind gyakoribb az úgynevezett kopásos ízületi bántalom (artrózis), de elkezdődhet akár 30-40 éves korban is. Hatvan év felett már minden második embert érint valamilyen formában, hetvenöt éven túl pedig gyakorlatilag mindenkinél megmutatkozik. A folyamat lényege az ízületi porc leépülése, pusztulása, a porc rugalmatlanná válása. Legtöbbeknél kezdetben nem okoz fájdalmat, de előfordul az is, hogy rögtön számottevő fájdalommal jelentkezik. Idővel az ízület mozgása beszűkül, a mozgás egyre nehézkesebbé válik, és egyre több, fokozódó fájdalommal jár, amelyet már csillapítani is kell.
Mi történik?
A porcok degenerációját elősegíti az ízületi folyadék termelésének csökkenése, az ízületek egyenetlen terhelése (például gerincferdülés, vagy az alsó végtagok közti hosszkülönbség is okozhatja), kiválthatja az ízületi felszín korábbi sérülése, egyenetlensége is.
Többnyire lassan, hosszú évek alatt alakul ki, és mivel nem jár különösebb betegségérzettel, az ízületek nem gyulladtak, sok esetben az érintett csak akkor veszi észre a bajt, amikor a károsodás már előrehaladottá vált. Röntgenvizsgálattal láthatóvá lehet tenni a folyamat egyes szakaszait, az ízületi rés lelapulását, a porc alatti rétegben lévő meszesedést, majd az ízület peremén kialakuló csontos felrakódásokat. Ezek a csontképződmények a legkülönbözőbb (például csepp vagy madárcsőr) alakúak lehetnek. Különösen nagy fájdalmat okozhatnak akkor, ha leszakadnak a porcfelszínről, és szabadon mozognak az ízületi térben (ízületi egerek). A fájó ízület meg is duzzadhat, és ez fokozódik a terhelés, mozgás során. Pihenés után, reggelre ébredve viszont az ízületi merevség a jellemző. Ez a merevség néhány perces óvatos mozgás után megszűnik (“bejáratódik az ízület”). Gyakran fellép gyulladás is, ilyenkor az ízület fölötti bőr meleg, duzzadt, kipirult, ödémás, ami többnyire fokozott fájdalommal jár.
Egyik baj hozza a másikat
A betegség számos ízületnél megjelenhet a kisujjpercektől a gerinc ízületeiig. Leggyakrabban, különösen túlsúly esetén először a térdeket, majd a vállízületet, a nyaki, az ágyéki gerinc kisízületeit érinti. Kiterjeszti a bajt, ha az érintett szervezete a beteg ízületre jutó terhelés okozta fájdalom ellen akaratlanul úgy védekezik, hogy a terhet a szomszédos ízületekre hárítja át, aminek következtében azok túlterhelése lép fel. Például a beteg jobb térdtől a terhelést a bal térd veszi át, ami ott is elindítja a terheléses-kopásos folyamatot. A betegség egyik súlyos következménye lehet az is, ha a fájdalmas mozgás elkerülése közben, az önkéntelen kímélet miatt az ízületet mozgató izmok elgyengülnek, sorvadnak.
Ha szeretné tudni, mit tehet a fájdalom ellen, kattintson ide.
Forrás:
A múló évek fájdalmat hoznak? (Házipatika)
