Kicsit bővebben kifejtve: a szereplői nem kifejezetten a nagybetűs „unytulupuntyulu” mintadarabjai. Nem kisállatok, nem bumfordiak, nem ölelnivalón gyámoltalanok, bolyhosak vagy bohókásak. Nem az a zsigeri válaszunk rá, hogy hazavinnénk őket. Ugyanakkor a felvételen történtek minden egyes megtekintés után mégis rózsaszín felhőcskéket hagytak maguk után – ismerjük el: könnyen befolyásolható – lelkünkben. Különösen annak az anyai részében. Íme, tehát egy videó, ahol a fajok közötti interakció, illetve a közös élményre való reakció az igazán, tagadhatatlanul, meghatóan cuki. (Behaviorizmus az az irányzat, ami minden magasabb rendű agytevékenységet elutasít, csak a viselkedés tanulmányozását tartja célravezetőnek az emberi lélek megismerésében.)
