Nem is gondolnánk, hogy családi gyökereink, szokásaink mennyire meghatározzák létezésünket. A gyermekkorban ellesett minták szinte egész életünket végigkísérik, és így van ez a főzéssel is.
Amikor egy háziasszony fiatal lányként ismerkedik a konyha művészetével, igyekszik édesanyja vagy nagymamája minden mozdulatát, csalafintaságát ellesni. Biztos sokunk számára ismert kép, ahogy az első ételek önálló elkészítésekor telefonon kérünk segítséget édesanyánktól a pontos receptet illetően. Felejthetetlen emlékek ezek, melyekre jó visszagondolni.
Bár néha szabadulnánk régi mintáinktól, előbb-utóbb belátjuk, nem mindig érdemes: a főzés során átvett régi példákat a legjobb, ha megtartjuk és olykor-olykor elővesszük, a család nagy örömére. Ha szeretné tudni, hogy készítse el a hagyományos kapros-túrós lepényt, vagy az élesztő nélküli rozslepényt, kattintson ide.
Forrás:
Nagyanyáink ételei, modern formába öntve – receptek (Házipatika)
