Sokunknak evidens volt annak idején, ha beütöttük a lábunkat, anyu megpuszilgatta; ha soron kívül, de azonnal kellett a lekváros kenyér, megkaptuk; ha nagyon elkeseredtünk a tanári igazságtalanságok miatt, akkor is ott volt, hogy megsimogassa a buksinkat. Ám nem mindenki ilyen szerencsés – a kevésbé törődő szülő azonban nemcsak a pillanatnyi gondoskodásától, hanem a későbbi egészségétől is megfosztja csemetéjét.
Egy friss kutatásból ugyanis kiderült, hogy a gyermekként kapott gondviselés képes csökkenteni olyan betegségek kialakulásának esélyét a felnőttkorban, mint a cukorbaj és a szívproblémák. A bostoni Brandeis Egyetem kutatói 1000 rossz anyagi háttérrel rendelkező embert vizsgáltak meg, ami köztudottan összefügg a későbbi rossz egészségügyi állapottal és az alacsonyabb várható élettartammal. Ám a felmérés során kiderült, hogy néhányuk kilógott ebből a sémából, méghozzá azok, akiknek szerető édesanyjuk volt.
A résztvevők átlagéletkora 46 év volt, és teljes körű kivizsgáláson estek át egy kórházban. Majd kifaggatták őket az anyjukkal kapcsolatban, megkérdezték például, hogy gyerekkorukban mennyire volt megértő a problémáikkal és aggodalmakkal kapcsolatban, illetve mennyi időt és figyelmet szentelt rájuk szükség esetén.
Egy évtizeddel később az emberek fele már metabolikus szindrómában szenvedett. Erre a tünetegyüttesre jellemző a vércukorszint-emelkedésre való hajlam, a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vérzsír- és koleszterinszint. Mindezek együttesen még inkább fokozzák a stroke, a szívkoszorúér-betegség és a diabétesz kialakulásának esélyét. A legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú embereknél, akiknek egyik szülője sem fejezte be iskoláit, alakult ki leginkább ez az állapot. Ám azoknak, akik gondoskodó édesanyáról számoltak be, kevésbé volt hajlamuk rá.
Margie Lachman pszichológusprofesszor szerint a gyermekkor eseményei egyfajta „biológiai üledékként” maradnak hátra felnőttkori egészségünkben, amit elég drámainak talált. „Szeretnénk megérteni, miként segít az, hogy valakinek gondoskodó édesanyja van, megúszni a rossz társadalmi-gazdasági státusz következményeit, és egészségesebbé válnia, mint a társainak” – jelentette ki a kutató.
A Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint mindebben szerepet játszhat az empátia, a gyermekek megtanítása arra, hogyan küzdjenek meg a stresszel, illetve arra, hogy egészségesen étkezzenek és éljenek.
