Lord Byronra persze elsősorban mégis a versei és nem a lehetetlen fogyókúrája miatt emlékszik a többség: a viktoriánus költőnek ennek ellenére önsanyargató életmódját is széles körben ismerték, olyannyira, hogy a félő volt, rajongóit is megfertőzi majd a dologgal.
– az első ilyen esetet 1689-ben írta le Norton
a kóros soványságot nem táplálkozási zavarnak, hanem lappangó tüdőbajnak hitték
– többek között Szent Margit, Byron, Sissi is ebben szenvedett
A költő mániája akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy hízásra hajlamos és az egyetemi évei alatt gyorsan felszedett néhány kilót. Betegesen rettegett a kövérségtől, épp ezért azonnal szigorú diétára váltott, melynek keretében naponta csak néhány kétszersültet és némi szódavizet engedélyezett magának. Ünnepnapokon sem volt jobb a helyzet, a költő, aki evésrohamai miatt szinte állandóan szivarozott, ilyenkor egy kevés ecetbe áztatott krumplit evett mindössze.
A 19. században egyébként nem Byron volt az egyetlen, aki megszállottan foglalkozott a kalóriákkal és a kilókkal. Kedvenc királynőnk, Sissi is hamar rákapott a dologra, mivel soha nem volt elégedett az alkatával. Hogy formában maradjon és tartsa – nagyon sovány – 48 kilós súlyát, hashajtókon és hánytatókon élt. A gyógyszerek mellett csupán némi erőleveset és narancsot volt hajlandó megenni, ám ha a fodrásza által ellenőrzött derékmérete meghaladta a 49,5 centit, akkor még ezt sem.
