Az intézkedést bevezető és használó cégek nem bízzák a véletlenre – illetve a munkavállalók lelkiismeretére – annak kiderítését, hogy valaki dohányos, vagy sem. Egész egyszerűen szóba sem állnak többet azzal, akinek a vizeletmintájából nikotin, dohány vagy épp az ezeket helyettesítő (és egyébként a leszokásra utaló!) tapasz nyomait találják.
Az intézmények – elsősorban kórházakról van szó – vezetősége tisztában van azzal, hogy ez a szabályozás szigorú, ám úgy vélik akkor, amikor az országban évente 443 ezer ember esik áldozatául a füstölésnek – illetve a passzív dohányzásnak – és 193 milliárd forintnak megfelelő dollárt költenek el a gyógykezelésre, szükség van ilyen drasztikus lépésekre.
Míg a munkavállalók egy része örül, a másik pedig bosszankodik, a szakértők is nemtetszésüket fejezték ki a dologgal kapcsolatban. Szerintük ez a diszkrimináció egy nagyon súlyos formája, ami csak tovább mélyíti az amúgy sem jelentéktelen szakadékot a nemdohányzók és a dohányosok között. Ráadásul rossz példát is mutat, hiszen ahelyett, hogy a munkahelyek segítséget adnának a leszokáshoz, inkább büntetnek.
