Ma már nemcsak az orvosoknak és a táplálkozási szakembereknek egyértelmű, hogy a gyerekkori túlsúlyért az esetek nagy többségében a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás felel, hanem a szülőknek is. Ez derült ki abból a most készített uniós vizsgálatból is, amelynek öt éve alatt összesen 16 224 apróságot vizsgáltak meg a szakemberek, illetve egész pontosan azt, hogyan és milyen mértékben befolyásolja az étkezés a 2-10 évesek fejlődését.
Kiderült, hogy uniós viszonylatban az északi országokban élő gyerekek elhízás szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak, mint a déliek. Kevesebb időt töltenek ugyanis a tévé előtt, és ha tévéznek is, akkor sem esznek közben. Emellett a svéd gyerekek például összességében kevesebb cukrozott üdítőt és édességet és több gyümölcsöt, zöldséget esznek, mint déli társaik.
Az uniós átlagtól sajnos Magyarország sem marad el: az elhízott gyerekek száma itthon is megháromszorozódott az elmúlt években, aminek az okai között a szakértők a már ismert kettő mellett a túlzott stresszt és a testi-lelki bizonytalanságot említik.
A gyerekkori elhízást az orvosok szerint nem szabadna félvállról vennünk, még akkor sem, ha az európai országok zömében így tesznek az emberek: a kövér gyerekekből később kövér felnőttek lesznek, akiknek már relatíve fiatal korban olyan – az elhízás miatt kialakult – betegségekkel kell megküzdeniük, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az ízületek fejlődésének zavara.
