Élet-Stílus

Gyere Gyuri Győrbe!

Kikapcsolódás az ország hatodik legnagyobb városában.

Eljött hát Advent utolsó vasárnapja is, ami nem azt jelenti, hogy akkor most vége a sok-sok programnak országszerte, sőt! Hatalmas nagy szerencsénkre karácsonyig még pont egy hetünk van, és még egy péntek este is beleesik az említett időintervallumba, a két ünnep közötti időszakról nem is beszélve. S, ha a karácsonyt, vagy az utána levő napokat szeretjük utazással tölteni, ráadásul még az se baj, ha valami rendezvénybe is belecsöppenhetünk, akkor keresve sem találhatnánk jobb helyet Győrnél.

Itt ugyanis elviekben ugyan huszonharmadikáig tart a Téli Fesztivál, ám aki szemfüles, szilveszterig még bőven találhat magának jobbnál jobb rendezvényeket. A többi között például Diótörőt (a Szentpétervári Állami Balett előadásban), 100 tagú cigányzenekart, Bródy Jánost, Szinetár Dórát és Bereczki Zoltánt, no és a szokásos szilveszteri gálaműsort a Győri Nemzeti Színházban.

Közben pedig lehet róni a csodás belvárosi utcákat, merthogy Győr egyik varázsereje a belváros és azok a csodás barokk házak, girbegurba – minden szabályosságot nélkülöző – közök és a meglepően mediterrán hangulat. A Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál található város történelmi magját még i.e. 500 körül a kelták hozták létre a mai központi helyen, a Káptalandombon, de persze nem ők voltak utolsók, akik errefelé megfordultak. A római nevén Arrabona nevű településen, voltak aztán törökök, őket elűző keresztes hadak, és – igaz jóval később – itt járt maga Napóleon is, aki 1809-ben seregeivel nagyjából az M1-es mellett található mai barkácsáruház területén csatázott. (Bár erről még nem barkácsoltak emléktáblát, az információt egy lokálpatrióta helyi lakostól szereztük be, így azt minden további nélkül el tudjuk fogadni.)

Barangolásunkat érdemes a már említett Káptalandombon kezdeni, a történelem során többször is újjáépült Bazilika és a hozzáépült Héderváry-kápolnában. A dóm egyik érdekessége, hogy itt található hazánk harmadik legértékesebb ereklyéje (a Szent Korona és a Szent Jobb után), Szent László XV. század elején készült hermája, melyet Naprágyi Demeter püspök minden állomáshelyére magával vitt, és amely végül itt állapodott meg.

A Széchenyi téren aztán, szinte bármerre nézve valami különlegességen akadhat meg a szemünk: itt van például a törökök kiűzésének emlékére emelt Mária-oszlop, a Bencések kolostora, temploma és gimnáziuma, a nemrégiben felújított – barokk és klasszicista jegyeket magán viselő – egykori fogadó, a Lloyd, valamint a Xantus János Múzeum csodás barokk palotaépülete. No, és a legendás Vastuskós ház, amelynek sarokerkélye alatt lévő fatuskóról azt tartották, hogy az itt megforduló ifjú iparos legények, mindahányan egy-egy szöget vertek bele, ám valójában ez a szöges fadarab az egykori fűszeres cégéreként szolgált.

Természetesen azért van itt még Esterházy-palota és vár is, utóbbi előtt Bécsből hozatott díszágyúk sorakoznak és tekintve, hogy van itt folyó is – meg folyók összefolyása is -, szinte kikerülhetetlen, hogy ne legyen errefelé egy jó kis sziget. Van is, a Rába által körülölet, kellemes sétákra hívogató Radó-sziget.

Mindezeket persze egy nap alatt is körbe lehetne rohanni, de mi inkább egy kellemesebb három, esetleg négy napos kikapcsolódást javaslunk mindenkinek. Ennyi idő alatt meglehetősen mélyen magunkba szívhatjuk ennek a történelmi eseményekben és kulturális értékekben gazdag városnak az éltető levegőjét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik