Holnap dupla előadás, majd holnapután zárónap, így az, hogy a következő nap beiktassak egy komolyabb városnézést, teljesen esélytelen. Azért gondoltam, még mászkálok egy kicsit a városban.
Ha péntek, akkor balett az Alvin Ailey Táncszínház stúdiójában. Ezúttal sajnos az utolsó alkalommal… Tegnap balettmesternőnk – Kat Wildish – másodjára is megnézett minket az Irish Repertory Theaterben, ezúttal is tetszett neki.
Bár a balett miatt – az előadások mellett – minden hétfőn, szerdán és pénteken korábban kellett kelnem, hogy időben beérjek (ez egyébként meglepő módon az esetek nagy többségében meg is történt), nem bántam meg egyáltalán. Sokat tanultam az elmúlt 3 hétben és még többet szeretnék, ezért ha lesz rá lehetőségem, a berlini turné után, biztos keresek egy jó balett kurzust. Persze ott ezúttal az alapoktól indulunk.
Ahogy kiléptem a Port Authority buszterminálról, ráeszméltem, hogy a terminál pont a New York Times épülete mellett van és bár a privát előadás ellenére nem írtak rólunk túl sok jót (ellentétben a másik 11 újsággal, akik magasztaltak minket), impozáns felhőkarcoló lévén, lefotóztam.
Az Ailey épületétől nem messze találkoztam balettóránk egyik állandó résztvevőjével, Sarah-val, aki vak… Karon fogtam és elkísértem az órára, segítettem neki bejelentkezni. Megtudtam róla, hogy 20 éve költözött Kínából Amerikába és 15 éve táncol, hogy javítsa a mozgáskoordinációját és semmi áron nem hagyna ki egy órát sem. Hetente 4-5 alkalommal jár. Utolsó balettóra után meghívtam mesterünket egy kávéra. Kellemes időt töltöttünk együtt, persze főleg táncról beszélgettünk, és arról, neki milyen tapasztalatai vannak abból az időből, amikor színpadon táncolt. Biztatott minket, hogy járjunk balettra, csak jót tehet a tánctudásunknak. Úgy legyen!
Kávé után volt még 5 órám beállópróba előtt: ezt megpróbáltam a lehető leghasznosabban tölteni. Első úti célom a Radio City Music Hall volt, amit már rég szerettem volna alaposan megnézni, mivel nagy álmom, hogy egyszer ott táncolhassak. Ha már ott voltam, gondoltam megkérdezem, mikor indul a következő színfalak mögötti túra és mire kettőt gondolhattam volna, már bent is voltam a színház „Grand Foyer”-jában. Ez egy hatalmas, pazar, színházi előcsarnok, a legszebb amit valaha láttam.
A túravezető részletesen mesélt a színház történetéről, a festményekről, csillárokról, ajtókról, szőnyegekről. Engem persze a színpad és a nézőtér érdekelt a leginkább. Elvileg nem lett volna fényképezni, ám mielőtt beléptünk a nézőtérre, készítettem egy képet a színpadról, amin éppen a Cirque de Soleil produkció – Zarkana – színpada volt felépítve. Hát tátva maradt a szám amikor beléptem… 6000 ülőhely 4 szinten elosztva, és egy óriási színpad. Wow, wow, wow!
A nézőtér bemutatása után videón megnézhettük, hogy működik a világon egyedülálló színpadtechnika, majd bepillantottunk egy pár különleges szobába: többek között a VIP váróba is, ahol pár nappal korábban Beyoncé is tartózkodott. A vendégkönyvben világsztárok aláírásai: Bono, Elton John, Anastacia… Bár tényleges háttérszínpad bemutatás nem volt, mivel a Cirque de Soleil nem egyezett bele, így is rengeteg élménnyel távoztam, ráadásnak pedig beszereztem egy Radio City-s pólót is.
Ezután a Times Square következett: mivel nappal még nem láttam, reméltem, érdemes körülnézni. Útközben gyors „I love New York” és „Fire Department New York”pólók vásárlása a több száz souvenir-shop egyikében, majd egy gyors ebéd a „Stage Deli” (6th avenue, 42nd street) nevű, zsúfolásig megtelt amerikai vendéglőben. A hatalmas steakszendvicshez persze járt előétel is, uborka. Ecetes és savanyú. Hát furának fura volt, de itt uborkával kezdődik a menü. A steakszendvics remek volt, bára a feléig sem jutottam el, akkora adag volt. A Times Squareben pedig nem csalódtam, ezúttal is zsúfolásig tele volt autósokkal, emberekkel, rendőrökkel, zajjal és fényplakátokkal. Mintha csak az éjjeli őrületet látná az ember, fényes nappal. Remélem a rövid videó visszaad mindebből valamit.
Úton a színház felé egy sor felhőkarcoló mellett mentem el. Határ a csillagos ég és ez New Yorkra nagyon is igaz szerintem. Ha a zaj és a szmog nem is, de a város mentalitása biztosan hiányozni fog.
Beállópróba és még 4 előadás…
