Egyedül vagyok a villában, ami őszintén szólva jól esik, csend van és nyugalom, legalább végig tudom gondolni, hogy a hátralévő időben mi mindent szeretnék még megnézni. Még egy hétig vagyunk New Yorkban, utána megy mindenki a maga útjára, a következő közös turnénkig, ami remélhetőleg hamarabb lesz mint később. Én október 4-én este érkezek meg Berlinbe, 6-án reggel indulunk Norvégiába és Oroszországba (csak egy nap Moszkvában).
Az elmúlt hétvége egyik fénypontja volt, hogy ismét meghívtak minket egy partira az ír konzul rezidenciájára. Azért ismét, mert korábban – még augusztus végén (te jó ég, rohan az idő…) – miután mindenki megérkezett New Yorkba a társulatból, rendeztek külön nekünk és az „Irish Repertory Theater” támogatóinak egy partit. A partit az első ír színházi fesztivál résztvevőinek rendezték, amolyan kapcsolatépítő jelleggel, aminek persze valljuk be, az ingyen bárnak is köszönhetően nagy ivás lett a vége. Cserébe viszont nem akármilyen környezetben. A helyszín az ír konzul rezidenciája, ami egy 53 emeletes felhőkarcoló felső 2 emeletét jelenti, terasszal, Manhattan keleti részén.
A látvány már az első alkalommal is elvarázsolt, így volt ez most is, bár első alkalommal az ott töltött 2 óra felét csak nézelődéssel töltöttük. A New York-iak szerint ez a látvány nem sok mindenhez fogható. Rálátni a pénzügyi negyedre, ahol egykor a két WTC épület állt és most az új épül, a Chrysler Building és persze az Empire State Building, mindez naplementével a háttérben. Tényleg fantasztikus a látvány, remélem a képek is visszaadják. Amikor első alkalommal voltunk ott, a teraszról nézelődve belegondoltam, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy a show (Noctu) aminek tavaly szeptember elején volt a bemutatója, 1 évvel később New Yorkban debütál és lehetőséget ad arra, hogy belekóstoljunk a New York-i életbe.
A parti természetesen később máshol folytatódott…
Aztán jött a másnap… Annak ellenére, hogy egyike voltam az elsőknek, akik hazamentek, az eredetileg 9 órára tervezett indulás balettra… Hát nem jött össze… A telefon ébresztője csörgött, csörgött, majd lemerült az aksi, én meg aludtam az igazak álmát. A másnap annyira nem volt rossz, minimális fejfájással megúsztam. Mivel a hétfői nap az egyetlen szabadnapunk, ilyenkor mindenki százfelé megy. Van, aki shoppingol, mások városnéznek, vagy ha van esti színházi előadás akkor az a program és olyanok is vannak, akik szimplán átalusszák a napot és ki se dugják a fejüket a szobájukból. Ez is rendben van, mindenkinek megvan a maga módja, hogy felfrissítse magát heti 8 előadás előtt.
A déli ébredés után gondoltam elmegyek és körbenézek a közeli nagy bevásárlóközpontban, amiről a többiek már korábban meséltek és ahonnan mindig szatyrokkal megrakva jöttek vissza, mondván, hogy húúú de olcsó.
Elmentem, nagynak nagy volt – többször el is tévedtem benne -, de nem kifejezetten olcsó, bár tény, hogy egyes márkák 30-40% kedvezménnyel árulják a portékájukat, persze nem a legújabb darabokat. A hazafelé vezető úton, viszont tetemesen eltévedtem… Az autópályán egyik rossz kijáratot vettem a másik után és hamar egy olyan sztrádán találtam magam, amin még korábban sosem, ráadásul egyenesen New York felé tartottam. Vegül nagy nehezen a kiírásokat követve visszajutottam Teaneckbe, de a 10 perces utat sikerült 35 percesre duzzasztani… Szabadnap volt, kis kocsikázás belefért… Este egy Off-Broadway musical (Ghostlight) premierjére mentem el, ami egyben a new york-i musical színház fesztivál (www.nymf.org) megnyitója is volt. Egyik kollégám ismerőse szerepelt benne, innen jött a lehetőség. A darab tetszett, bár nagyon hosszú volt, csak az első felvonás 2 órás. Este 8-kor kezdődött és 11-kor lett vége.
Egyébként a New York-i színházak többsége hétfőn szünnapot tart, kivéve ha premier vagy valamilyen esemény van. Egy Broadway produkcióra a jegyek 120 dollárt is kóstálhatnak, Off-Broadway-en 55-65 dollár, Off-Off Broadway pedig 25-35 dollár. Az hogy melyik színház Broadway/Off-Broadway/Off-Off Broadway nem attól függ (mint ahogy én gondoltam), hogy milyen közel van a Broadway főutcához, ami egész Manhattan-en keresztülmegy, hanem, hogy attól hány fő befogadására képes a színház. 500 fő felett Broadwaynak számít, 50 fő alatt pedig Off-Off Broadway. Az „Irish Repertory Theater”, ahol mi vagyunk, Off-Broadwaynek számít, mivel 120 férőhelye van. Viszont vannak New Yorkban olyan színházak is, amelyek presztízse magasabb a Broadwaynál, külön kategóriaként említik őket, mint például a Radio City Music Hall, amely 6000 fő befogadására is képes. Az egyik Broadway produkció, amit nagyon szerettem volna megnézni, az Oroszlánkirály, aminek szeptember 13-án volt az 5000. (!!!!) előadása a Minskoff Színházban, de az ő előadásaik egyidőben vannak a miénkkel…Az Oroszlánkirány példája is jól tükrözi, hogy ha a Broadwayon valami igazán befut, akkor az befut és évekre előre van jövője New Yorkban.
Akkor most ebéd, aztán indulás a városba…
