Mára az egyes személygépkocsik között jelentõs üzemanyag fogyasztási különbségek alakultak ki: találunk akár három liter alattit, de a 20 liter sem elképzelhetetlen száz kilométerenként. Az egyes autókategóriák között a legjobb fogyasztók tekintetében ugyan csökkennek a különbségek, de az eltérések nagyon jelentõsek is lehetnek kategórián belül. Sõt gyakran alábecsüljük az azonos modellek különbözõ motorral felszerelt változatainak üzemanyag-fogyasztási különbségeit is, például az Opel Insignia különbözõ ma itthon kapható benzines modelljeinek fogyasztása – gyári adatok szerint – 5,6 és 11,2 liter között változhat.
A szennyezõ drágább is
Ma már gyakorlatilag minden kategórián belül lehet olyan modelleket találni, amelyek relatíve kismértékben károsítják a környezetet. Ebben hasznos lehet például a Topten website-okon összesített információk. Ezek egy sor termékkategóriában, a háztartási eszközöktõl a világításon keresztül az egyes mobilitási eszközökig részletes információkat tartalmaznak a legjobb termékek publikált (nem mért) környezeti hatásairól. Minden termékcsoportra egy úgynevezett öko-pontszámot dolgoztak ki, és ez alapján rangsorolják kategóriánként a termékeket.
mennyibe kerül az autónk?
A hitel, az üzemanyag, javítások és a számtalan díj és adó, a környezetben okozott károk mind-mind beleszámítanak az autóhasználat költségeibe. A WWF Magyarország közremûködésével sorozatot indítunk: hova mennek az autóra költött milliók a vételáron túl? Forintosítjuk a mindennapos autóhasználatot, indul a Zöld Flotta Projekt az fn.hu-n.
Az autók esetében ez a pontszám 60 százalékban a CO2-kibocsátástól, 20 százalékban a zajszennyezéstõl, 15 százalékban az egyéb károsanyag-kibocsátások emberi hatásaitól és 5 százalékban pedig a természetre gyakorolt közvetlen hatásoktól függ. Például a mini kategóriát a földgázzal hajtott Fiat 500-asok, a Ford Ka, valamint a benzines Toyota IQ-k vezetik 3-4 l körüli fogyasztással és 75-80 körüli öko-pontszámmal. A négykerék-meghajtású autók közül is lehet (papíron) 5-6 liter körül fogyasztó autókat találni, itt például a japánok (a Suzuki Swift 4*4, Toyota Urban Cruiser 4*4, Lexuss RX 450h) a legjobbak, de már ezek is csak 50 körüli öko-pontszámot érnek el.
Literek és másodpercek
Ha kategóriánként a legrosszabb CO2-kibocsátású autókra vagyunk kíváncsiak, érdemes ellátogatni az angol Carpages website-ra. Itt több mint 4500 modellt láthatunk CO2-kibocsátás szerint kategóriákba sorolva. Az összesített listát a Smartok, Fabiák és Priusok 85-90 CO2 g/km-es kibocsátású modelljei vezetik és a Ferrarik, Bentley-k és Aston Martinok 400 CO2g/km körüli modelljei zárják.
Fotó: Marin Harvey/WWF-Canon
Ha pedig nem önmagában az egyes jármûvek kibocsátását illetve fogyasztását igyekszünk optimalizálni, hanem azt megérteni, hogy melyik a legkisebb kibocsátású autó azonos elvárt teljesítmény-szinten; akkor a Consumer Reports elemzését ajánljuk figyelembe. Ez az összeállítás azért is érdekes, mert itt nem a hivatalos fogyasztási és gyorsulási adatokból indultak ki, hanem mért tesztadatokból. Emiatt az átlagos értékek magasabbak, de a sorrendek nem változnak jelentõsen.
Az elemzésbõl kiderül, hogy a 7 liter körüli teszt-fogyasztású kis és családi autók között van olyan Mazda, amely 11.1 másodperc alatt gyorsul fel 60 mph-ra (mérföld/órára = kb 100 km/h) de olyan is, ami azonos mért átlagfogyasztás mellett 8,6 másodperc alatt. A legjobb fogyasztású hibridek között a Honda Insight 11.8 másodperc alatt éri el a 60 mph-t, míg a Toyota Prius IV-es közel egy literrel alacsonyabb fogyasztás mellett 10.6 másodperc alatt.
Persze,ebben az elemzésben is a négykerék-meghajtásúak a legszennyezõbbek: míg 9 másodperc alatt felgyorsuló kisautók között van nem egy 7 liter tényleges fogyasztású, addig a SUV-ok között 9 másodperc alatt 60 mph-ra gyorsuló gépek között nem ritka a 16 liter feletti fogyasztás sem.
