Csakúgy mint a húsvét a pünkösd is változó időpontú ünnep: neve a görög pentékoszté szóból ered, ami magyarul ötvenet jelent. Míg az ószövetségi zsidók ezen a napon azt ünneplik, hogy Mózes kihirdette a törvényeket, illetve hogy az Isten szövetségre lépett népével, addig az Újszövetség követői pünkösdkor a Szentlélek kiáradásáról emlékeznek meg, Krisztus mennybemenetelét követően.
Magyarországon nemcsak vallási hagyományok, hanem az ősi tavaszünnepből megmaradt népszokások is jellemzik az ünnepet, többek között az udvarlással kapcsolatosak is. Néhány helyen pedig ilyenkor még mindig megválasztják a pünkösdi királyt, és a királynét. A hagyomány gyökerei régre, úgy a 16. századba nyúlnak vissza. Már akkor így nevezték azokat a hatalmakat, amiket értéktelennek, múlónak tartottak. Az ünnep alatt a pünkösdi király különböző megmérettetések, versenyek győzteséből lesz. Jutalma, hogy egy évig ingyen ihat a kocsmában, a többiek pedig engedelmességgel tartoznak neki.
