Itt a nyár, természetesen gyermekeink kirajzanak, akár a spórák, megindul a játszótéri-strandi áramlás, és ezzel megindul a nyári betegségek időszaka is. A legalapvetőbb a megfázás, hisz mikor fájjon az a torok, folyjon az az orr, ha nem 30 fokban, és persze jó hosszan, több hétig. Nehéz kilábalni belőle, mert az ember életmódszerűen érintkezik fagyival, amit a gyerek életmódszerűen lát és életmódszerűen kér belőle.
Ezenkívül a játszótereken és mindenütt van kis csobogó, kút, ami azért praktikus és örvendetes, mert pillanatok alatt átázott ruhák, vizes hajak, cuppogó cipők borítják rekedt, folyó orrú utódainkat. Homokozói betegségnek mondják a kötőhártya-gyulladást, ami ráadásul fertőz. A jóízű homokozás szerves része pár deka homok elfogyasztása és a szem kvarcos átdörzsölése. Az összeragadó szemhéjak élményére még gyerekkoromból emlékszem, ehhez pár napos szobafogság is járul, ami egy játszótérre vágyó kisgyerek esetében a szülő részéről nagyfokú érveléstechnikai tréninget is jelent, hisz minden eszközzel el kell fogadtatni a tényt, hogy bár meleg van, jó az idő, és nincs mit csinálni, mégsem megyünk ki csúszdázni.
Kevésbé szerencsés szülők a kruppos köhögéssel és ellentettjével, a hörgőgyulladással is szembe kell nézzenek, a cél itt a rohamok kezelése (a hideg a legjobb ellenszer, csak abból nyáron kevés van) és a tüdőgyulladás elkerülése. De ezek elég átlagos bajok, szóval nyáron a szülők amellett, hogy kikészülnek a családi nyaralások alkalmával (melyekről immár nem a pihenés, hanem csak a családi együttlét kell eszükbe jusson), patikába, orvoshoz járnak. Meg fagyiznak.
