Ha természetes közegükben szeretnénk látni az ugrómajomfélékhez tartozó Coquerel-szifakákat, csak ugorjunk el Északnyugat-Madagaszkárra, a rejtélyesen hangzó Betsiboka-folyó vidékére. Ezek a csodálatos kis figurák ugyanis ezen az egyetlen helyen élnek vadon. Csodálatos fehér bundájukat nagy sötét foltok díszítik, fekete pofácskájukból világít narancssárga szemük. Testük és farkuk együtt az 1 métert is elérheti.
Rendkívül érdekes a szifakák családi élete. Ezek a növényevő félmajmok matriarchátusban élnek, azaz a nőstények irányítják a 3-10 fős csoportokat. Minden felnőtt, sőt növendék nőstény domináns helyzetben van a hímekhez képest: előnyt élveznek a táplálékforrásoknál, sőt, ha a hím nem áll félre az útjából, akár meg is haraphatják.
A kisfilmben egy frissen született bébit láthatunk. Otto megszeppenve tűri első orvosi vizsgálatát. Szegényke erősen kapaszkodik a játékmaciba, de hiába.
