Sok hűhó semmiért – röviden így foglalható össze a napok óta “pulóveres premierként” számon tartott előadás körül kialakult helyzet. A reflektorok, az olajradiátorok, valamint a kölcsönkapott hőlégfúvók és infra panelek péntekre megtették a hatásukat, és barátságos hőmérsékletre turbózták fel az előtér és a nézőtér hőmérsékletét.
A közeli kiülős éttermekből érkeztek a plédek (fotó: F.C./fn.hu)
Úgy tűnt, mindenki a legrosszabbra gondolt, s alaposan beöltözve érkezett a premierre. Sőt sokan ódzkodtak beadni kabátjukat vagy bundájukat a ruhatárba. A büfében ingyen kínált, átmelegítő forró tea és az egyik jegyszedő néni meggyőző kijelentése miszerint “már tényleg kellemes meleg odabent” végül csak megtette a hatását: az eleinte üres ruhatárak szépen-lassan megteltek, s a ruhatárosok sem unatkoztak az este. A sálat viszont sokan magukon hagyták a kötött és a polár pulcsik fölött, és biztos, ami biztos alapon egy-egy plédet is felkaptak befelé menet. Így elég kertmozis hangulat alakult ki a nézőtéren.
A pokrócok begyűjtése az előadás végén (fotó: F.C./fn.hu)
Akik viszont nem bíztak a jegyszedő néniben, vagy fázósnak tartották magukat, tényleg sapkástól, nagykabátostúl foglalták el a helyüket. Majd nem telt bele 5 perc, máris indult a sztriptíz: egyre-másra topok és rövid ujjas pólók tűntek fel, miközben szidták magukat mondván “felesleges volt ennyire beöltöznöm”, “minek vettem fel még vastag harisnyát is”.
Mindenesetre nemcsak a nagyszerű színészi alakításokról, Zsámbéki Gábor remek rendezéséről, napjainkra is adaptálható Molière-fordításról vagy éppen a legalább nyolcszori visszatapsolásról marad emlékezetes a premier.
