A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának illetékes tájegység-vezetője, Monoki Ákos a helyszínen elmondta: szakmai berkekben szenzációként emlegetik a réti fülesbaglyok mostani, túrkevei invázióját.
A Magyarországon elterjedt, sötétebb barna tollazatú, narancssárga szemű, példányonként 50 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő erdei „rokonával” szemben ugyanis e jövevényekből néhány egyed megfigyelése is nagy esemény ezen a vidéken. Nem is annyira életmódjuk miatt, hiszen a réti fülesbaglyok semmivel sem rejtőzködőbbek, ráadásul napközben éberebbek, aktívabbak erdei társaiknál, sokkal inkább azért, mert az előbbi faj alapvetően a skandináv, illetve az orosz füves puszták ragadozó madara. Európai elterjedési területének így Magyarország már a déli határa. Ezért aztán jobbára csak ritka téli vendég hazánkban, ahol költeni is szórványosan, összesen mindössze 5-270 pár szokott – magyarázta a szakember.
Monoki Ákos szerint természeti adottságai – nagy kiterjedésű gyepei, füves pusztái – miatt Túrkeve és Kisújszállás térsége közismerten mágnesként vonzza a gyülekező baglyokat. Ám még így is komoly “fegyvertény” volt, hogy egy esztendeje, a hideg évszakban ide ugyancsak rekordszámban behúzódó erdeifülesbagoly-kolónia tagjai között 7 réti fülesbaglyot is sikerült lajstromba venniük.
Ehhez képest pedig egyenesen hihetetlennek tűnik az a legalább 63 példány, amely e madárfajból pillanatnyilag a városka központjának fáin vendégeskedik – hangsúlyozta a tájegység-vezető, aki azt is elárulta: a fokozottan védett, 250 ezer forint természetvédelmi értékű szárnyasok még a laikusok számára is jól megkülönböztethetők honi rokonaiktól. A réti fülesbaglyok fület formázó tollpamacsa ugyanis kisebb. Ezen kívül az egész madár világosabb barnás, drappos, esetenként szürkésfehér tollazatú, a szeme pedig citromsárgába hajló.
Monoki Ákos jelezte: a bagolyinvázió híre az elmúlt napokban futótűzként terjedt az amatőr ornitológusok és hivatásos természetvédők körében. Egy éppen Magyarországon tartózkodó angol madarász turistacsoport például szerdán kifejezetten a kedvükért látogatott el Túrkevére. Sőt, már szerb természetvédelmi szakemberek is jelezték: örömmel vállalnák a hosszú utat, csak hogy láthassák a páratlan jelenséget.
Mindeközben a nemzeti park munkatársainak egy csoportja környékbeli önkéntesekkel karöltve kutatja a történtek okát. Sokféle magyarázat lehetséges, ám az ügyben Monoki Ákos mindenkit megnyugtatott: az északi madárvendégek tömeges megjelenése “nem egy újabb jégkorszak előhírnöke”. Még csak extrém téli időjárás sem tombol az észak-európai élőhelyeken, ez esetben ugyanis más, nálunk nem elterjedt állatok is tömegesen keresnének menedéket délebbi területeken, köztük Magyarországon.
