A Pannon-tenger Múzeum a matuzsálem korú mocsárcipusok végső elhelyezésére szolgál majd. Az ásatások során néhány őskőkori kőeszköz mellett egy teljes alapterületében megmaradt, a XIX. század első felében épült lakó- és borház, valamint a Kálvária szintén XIX. századi kerítésének és főkapujának maradványai kerültek elő – közölte a Herman Ottó Múzeum.
A terület feltárása során egy tömegsírra is bukkantak Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum előtt. A Pannon-tengernek elnevezett múzeumi részleg építési területén találták meg az emberi maradványokat. A Herman Ottó Múzeum épülete korábban az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának székháza volt, ezért a városban – a feltárás után – elterjedt, hogy a tömegsírba az 1956-os forradalom idején kivégzetteket temették el, ezt azonban határozottan cáfolta Kővári Ivett biológus-antropológus, a múzeum régészeti osztályának munkatársa.
A legtöbbjükön lehet látni orvosi beavatkozás nyomát, például amputáció, műtéti nyomok, gipszelt, rögzített törött végtag (láb). „Egészen biztos, hogy kórház működhetett itt” – fűzte hozzá. Azt sem tudják még, hogy polgári áldozatok, munkaszolgálatosok, vagy katonák voltak – mondta. Az eddigi vizsgálatok szerint vélhetően az 1919-es Tanácsköztársaság vagy a második világháború idején temethették el azt a 22 embert, akiknek a maradványait most fellelték.
