Magyarországon 1993 és 2009 között évente húszezerrel csökkent a halálozások száma, a lakosság arányához viszonyítva 14,5 ezrelékről 13 ezrelékre. A születéskor várható élettartam 69,1 évről 74,1-re emelkedett, és az elmúlt száz évben azonban először fordult elő, hogy a nők életkilátásai kevésbé javultak, mint a férfiaké. Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam 80,3 év – írja a világtudomány.hu.
A Magyar Orvosok, Gyógyszerészek és Szakdolgozók VII. Világtalálkozóján tartott előadásában Józan Péter orvos-demográfus, egyetemi magántanár az epidemiológia (ez az orvostudomány azon területe, amely a lakosság egészségi állapotának vizsgálatával foglalkozik) fejlődésének bizonyítékaként számolt be arról, hogy Magyarországon a halálozások száma 1993 és 2009 között évi 150 ezerről 130 ezerre csökkent.
A kutató elmondta azt is, hogy 1993-ban egy igen hosszú, csaknem három évtizeden át tartó epidemiológiai válság ért véget, amelyet azóta töretlen javulás követ. – Ennek feltételeit a rendszerváltás teremtette meg – hangsúlyozta a kutató.
Az adatokból kiderült az is, hogy míg a legfejlettebb európai országtól 6,2 évvel marad el az ország, addig Budapest két kerülete, a II. kerület és Soroksár adatai között nagyobb különbség fedezhető fel. Előbbiben a születéskor várható élettartam 80,3 év, míg az utóbbiban 7,4 évvel alacsonyabb. Még nagyobb eltérést tapasztalható a II. kerület és a Bodrogköz mutatóinak összemérésével – utóbbiban 69,8 a születéskor várható élettartam -, a különbségre azonban a szociális helyzetet bemutató adatsorok magyarázattal szolgálnak.
