Az első nap, ahogy az lenni szokott most csütörtökön is a beköltözéssel és a terepszemlével tellett a zamárdi parti partján, ahol dél körül mindenki még a strandolással és a kóválygással volt elfoglalva. A büfések szerint a korán érkezők még nem igazán akartak beülni sehova, inkább csak felmérték a terepet és nézelődtek. A parton viszont már rengetegen lazítottak az új vízi függőágyakban vagy pattogtak a két új vízi strandröplabdapálya egyikén.
Vajon lesz-e áram?
A délutánt, amikor már kezdett volna beindulni a hangulat, kínos áramszünet-sorozat rontotta a kedvet. A hálózat nem bírta a kezdeti feszültségeket, és lecsapta a hangosítást néhány partiteraszon. Mire újra kezdődhetett volna a buli, és az emberek is visszaszállingóztak volna, megint elszállt a zene… Ez párszor még megismétlődött, de mire a koncertek kezdődtek, helyre állt a rend.
Akik kényelmesen nyolcra érkeztek a Klaxons-ra, azoknak viszont egy újabb rossz hír szeghette a kedvét. A koncert előtt nem sokkal – a billentyűs betegsége miatt – lemondták a fellépésüket. Így a Balaton-parti iszogatás maradt ismét. Míg a pultosok a koktélokat kevertek, addig a naplementés Tihany-félsziget háttér előtt mindenki ezerrel fotóztatta magát a barátaival, még mielőtt lezuhan a sötétésg.
Tetriszfejű táncosnők
Este tíz óra felé a közönség újra a nagyszínpadnál gyülekezett a Pet Shop Boysra várva. Szerencsére ők nem mulasztottak. Magyarul, egy „Jó estét Balaton!” kiáltással köszöntötték a rajongókat. Majd az elektronikus tánczene királyai a Heart című slágerükkel belekezdtek a show-ba. A háttértáncosok például igazi performance-t adtak elő, a vélhetően eléggé kényelmetlen, színes kockákkal a fejükön, tetrisszé változva. Úgy látszik a közönség is készült, mert volt, aki pontosan ugyanilyen kockával a fején nyomta végig a koncertet. Jött a Go West és már mindenki együtt ugrált a hátsó sorokban is.
KÉPGALÉRIA Fotó: Tiszai András
Közben a T-Mobile Teraszon Barabás Lőrinc koncertjén is pörgött az élet. Kezdetben nem voltak sokan, de pár szám után megtelt a sátor. Elénekelték a Watch My Face-ét, miközben egy komplett bogárrajjal az arcukon küzdöttek a színpadon. Az énekesnő meg is jegyezte, hogy örül, hogy ilyen sokan eljöttek, mármint nem csak a szúnyogok. A koncert közepe felé pedig annyira felizzott a hangulat, hogy „Naaa sikítsatok, mert azt olyan jó hallani” buzdítás hallatszott. Amelyre kötelességtudóan engedelmeskedett is mindenki.
Az utolsó szám után kisé csalódottan indultunk el, mondván jó, mi nem várjuk meg a ráadást, ha nem volt a Dont Die. Persze mire megfordultunk, felcsendült a hiányolt sláger, és mi kiengesztelve vissza is táncoltuk magunkat.
KÉPGALÉRIA Fotó: Tiszai András
DJ-bulik, rakéták
Éjfél után a koncertek helyett a DJ-ék keverték a bulikat egészen reggelig. Igazából egy helyen nem is tudtunk maradni sokáig, mert mindenhol volt valami izgalmas táncolnivaló, de az éjszakát az OTP Bank Freedome Rewind Nap bulijával zártuk. Palotai, Cadik és Zek zenéjében az a legjobb, hogy ha nem is kell hozzá az alkohol hatása, a zene elég a vidám tudatmódosításhoz.
Még csak az első napon vagyunk túl, de már most láttunk jó pár túlpörgött, vidám embert, akik feltehetően nem csak a fent említett legális tudatmódosítóktól érzik ilyen jól magukat. Legutóbb például odajött hozzánk például egy arc, hogy kérne tüzet, amikor észrevettük, hogy a jointja nagyobb a fejénél. Mi már semmin sem lepődünk meg, ő pedig miután meggyújtott a rakétát, kedvesen arrébb mosolyogta magát.
Lassan kelt felfelé a nap és jó kis sor alakult ki a kempingrész bejáratánál is. Mi is elindultunk aludni, hiszen kell az energia még három napig. Bár a strandon is lehet aludni, mondják a keményebbek, csak oda ne égjenek…
A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója!
