A védekező középpályás egymagában is jól mintázta a brazilok hollandok elleni mérkőzését. Az első félidőben remekül vette észre a kitörő Robinhót, s az ötletet csodásan kivitelezve tökéletesen tálalt a csapattárs elé. Vezetett Brazília. Szünet után viszont előbb – Cesarral közösen – vastagon benne volt az európaiak egyenlítő találatában, majd egy durva taposással tette fel a koronát: kiállították. Szerinte méltánytalanul.
„Az első játékrészben két-három lehetőségünk is volt a gólon kívül. A korai kiesés miatt elnézést kérek a brazil szurkolóktól, higgyék el, mi is bajnokok akartunk lenni. Számomra ez az idény pályafutásom a mélypontja azok után, hogy a Juventus együttesével sem értük el a célkitűzéseinket. A hollandok első góljánál Julio [Cesar] mögöttem volt, s nem emlékszem, hogy hozzáértem-e a labdához, csak arra, hogy az sajnos a hálóba került” – elmélkedett a játékos. „A második találatnál mindannyian hibáztunk, hisz hogyan fejelhetett egy olyan alacsony játékos mint amilyen Sneijder?”
A 27 éves középpályás úgy vélte, nem járt neki piros lap Robben felrúgásánál. Más kérdés, hogy a japán Juicsi Nisimura nem a buktatásért, hanem az ellenfél kegyetlen megtaposásáért rántotta elő a lapot.
„Más az, ha valakit ütésért vagy könyöklésért állítanak ki, és más, ha egy teljesen normális játékhelyzetnél. A portugálok elleni találkozón Pepe például ellenem sokkal durvább volt, mégsem állították ki. Azt hiszem, az ilyen szituációk értékelése függ a játékvezető habitusától, balszerencsémre a mostani így ítélt. Szörnyű érzés úgy hazatelefonálni, hogy a síró kisfiam veszi fel a kagylót. Pedig a mostani volt minden idők talán legösszetartóbb brazil válogatottja, mindenki maximálisan és odaadóan tette a dolgát.”
Portugália ellen Dunga már előre látta, hogy futballistájának „elborult az agya”, és még időben, a szünetben lecserélte a Pepével durva adok-kapokba belemenő torinóit. Ezúttal nem volt olyan előrelátó, igaz, semmi sem utalt arra, hogy a saját durvaságát meglepő sportszerűtlenséggel méltató futballistánál ismét leszáll a „vörös köd”.
„A kiállításom előtt Robben színészkedett. Ha én sérülést akartam volna okozni, akkor le kellett volna vigyék a pályáról. Vagyok olyan erős, hogy eltörjem a lábát. Ahányszor hozzáértek, jó nagyot esett és gurult a pályán. Én a labdáért indultam, hogy indíthassam az ellentámadásunkat. ”
