Dr. Penelope Leach 1977-ben Picik és kicsik: A gyermeknevelés kézikönyve a születéstől az iskoláskorig címmel adott ki könyvet, azt nyilatkozta, hogy nem vélemény, hanem tény, hogy káros sírni hagyni a csecsemőket. Elmélete ellent mond annak az elfogadott gyereknevelési gyakorlatnak, mely szerint egy babát akár 20 percig is szabad sírni hagyni.
Azok a babák, akik hosszú sírás után végül mégis abbahagyják a sírást, az orvosnő szerint nem azért teszik, mert megtanulnak örömmel egyedül aludni, hanem azért, mert lemondanak arról, hogy segítséget kapnak. Dr. Leach szerint a hosszú sírás közben termelődő, nagy mennyiségű, kortizol nevű stresszhormon tehető felelőssé az agy károsodásáért, ami később tanulási nehézségekhez vezethet.
A doktornő hozzátette azt is, az teljesen normális, ha egy gyerek sír, ezt a szülőknek nem szabad túlreagálniuk. Arra kell figyelni, hogy nem a sírás a veszélyes, hanem az olyan sírás, amire nem reagálnak.
