Három édes kiscica kukucskál ki három lyukon. Az első bátran tekint a világba, még fejét is átdugja a nyíláson, hogy jobban lássa, mi veszi körül. Az ő jelmondata: „A gombolyag – vagyis a kocka – el van vetve!”
A második cirmos arccal a kerek lyukba dől, így biztonságos távolságból, de érdeklődve szemlélődik. Egyszerre kint is van, meg bent is van. Közben feltehetően a „Semmit se nagyon! De egy kis plusz máj azért jöhetne” mottó lebeg a szeme előtt.
A harmadik cicus magának való, félénk jószág, vagy csak bölcsen megfigyel először mindent alaposan, mielőtt úgy döntene, kidugja az orrát. Az ő fülében a „Mindenütt jó, de legjobb otthon, a kosárban a mamival” kezdetű örökzöld csenghet.
